...avagy a férfi érzelmeinek nyomában

 

Mindenki hallotta már, hogy mi, férfiak 16 színben látunk csak, és nekünk a barack az egy gyümölcs, a padlizsán meg egy zöldség, ugye? Az érzelmekkel is hasonló a helyzet: nem vagyunk mi olyan baromi összetett lények, és más egyebek mellett pont azért szeretem clint eastwood-ot, mert képes az arcán visszaadni azt a néhány alapvető férfi érzelmet, ami  létezik bennünk egyáltalán. Kis szemösszehúzás, kis morcos nézés – el kell ismerni, ő sem egy gumiarcú figura –, de nagyjából lefedi a palettát. Én bírom. És hogy jön clint eastwood arca a thai kajákhoz? Hát úgy, hogy a thai ételek fogyasztása közben is előjönnek a férfi alapérzelmek szép sorban. Lássuk őket.

Először is, az étkezés kultúrája mélyebben van beágyazódva, mint gondoltam volna. A legelső posztomban írtam, hogy azért thaiföldet választottam az emigrációhoz, mert másra vágytam. Fehér meg keresztény emberek között voltam már eleget, nosza, csináljunk valami mást. A többi kultúra egyébként valószínűleg többet tud rólunk, mint mi róluk, mert ők is ugyanazokat a brad pitt filmeket nézik, mint mi, nekem viszont nem sok fogalmam volt, hogy a „más” az mégis miben lesz más – igaz, nem is izgattam magam ezen a kérdésen. Kész voltam (vagyok) minden elemet kiemelni az életemből, egyenként megszemlélni, hogy kell-e nekem tényleg, és vagy visszatenni, vagy eldobni a francba. Hogy érthetővé tegyem, mire gondolok: a névnap mint olyan például magyar szokás, a karácsony meg keresztény. A világ többi részén egyik sincs – és konkrétan ezt a két összetevőt már kivettem és megnéztem, és eldobni is kész vagyok őket, nem érdekelnek. A hely viszont, ahonnan jövök, mégis belém csimpaszkodott egészen váratlan helyeken. Például Thaiföldön egy egész életet leélhetsz zokni meg takaró nélkül (ez utóbbi nekem sokáig nem is volt itt egyáltalán) – épp csak én nem akarok nélkülük élni (takaró-karácsony 1:0). Elegem van belőle, hogy állandóan izzadok, és pókhasú  tarzanként gyakorlatilag egy szál ágyékkötőben közlekedem. Igazi cipőt akarok hordani, pulóvert, meg a fasza kis bőrkabátomat. Értitek ezt, ugye? És hiányzik a betakarózás élménye. Tudom, hogy a gyerekkor elmúlt, az az érzés, amikor a nagymamánál az olajkályha fénye táncolt a plafonon, én meg száz mérföld mélyre fúrtam magam a dunyhába, már nem jön vissza – de néha jól bedurrantom itt a légkondit lefekvés előtt, hogy legalább pár percig kibírjam a takarót magamon.

Szóval a kulturális háttér nem pont ott kapaszkodik, ahol vártam volna, és fogalmam sem volt róla, hogy kötődöm az ételek állagához. Mi késsel-villával eszünk, ergo szép nagy darab húsok meg krumplik kerülnek a tányérra, amiket felvagdosunk magunknak. A thaiok kanált-villát használnak, ezért minden fel van darabolva, mint a bébipapi.

Megvan a Makra című könyv/film? Ha nincs, szerezzétek be, mert a film abban a korban készült, amikor még tévéfilmként is baromi nézhető dolgokat csináltak nálunk (Juhász Jácintra emlékszünk?), egészen pazar dumák vannak benne. Hogyaszondja:

Mondjuk, én alighanem bírom az olyan nőket, akik vedelik a rumot, mint egy maszek fényező. Nem lehetünk egyformák. (Plusz Csomós Mari elég top kis nő volt ’72-ben.)

Szóval látjátok: ember módra zabálni. Az első pár hétben fel sem tűnik, hogy amit thaiföldön lapátolsz magadba, annak valami baj van az állagával, pedig van, és erre az állagra van egy találó magyar  szavunk: trutyi. A thai konyha első és legfőbb jellegzetessége tehát, hogy a legtöbb ételük trutyi állagú. Babáknak meg fogatlan öregeknek való. Puncikaja. Kíváncsiak vagytok, milyen érzéseket vált ki egy férfiból, ha mindössze egy 3 centi vastag sztékre vágyna ordas nagy krumplikkal, helyette meg a bébipapi jön nap nap után?

1_hetfo.gif

Első számú férfi érzelem – hétfő van, trutyit zabálunk.

Ami pedig az ízeket illeti, azzal is jól megleptek. Az eddigi „jóllakni thaiföldön” posztok tulajdonképpen két célt szolgáltak. Egyrészt, hogy hihetően tudjam kijelenteni, hogy engem az ételek egyáltalán nem érdekelnek. Gyakorlatilag bármit kész vagyok megenni, egyáltalán nem foglalkoztat, hogy miből készül az a valami, és általában ízleni is szoktak a dolgok – volt már szerencsém pár nemzet konyhájához, és mindegyik baromi jó. Lehetőségként sem merült fel bennem, hogy majd pont a thai kajába fog beletörni a bicskám.

Másrészt szeretnék eloszlatni egy kvázi tévhitet az ételekkel, az ételek különlegességével kapcsolatban. Hogy érzékeltessem, mire is gondolok: amikor a vízumom miatt otthon jártam, egy cimborám mellém ült a kocsmában, hogy nosza, kápráztassam el a thaiföldi sztorijaimmal. És láttam a szemén, hogy a blikkbe/fókuszba illő fantasztikus kalandokat vár, amivel nagyon zavarba hozott, mert igazából az élet itt is pont olyan, mint otthon: nem különösebben érdekes. Értitek, miért mondom ezt, ugye? Amikor egzotikusnak számító népek egzotikus ételei szóba kerülnek, az az elvárás, hogy az alapanyagok is különlegesek legyenek. Kutya, macska, bogár… ilyesmi. De ez egy fals várakozás, a thaiok is csak csirkét esznek meg zöldségeket  –  semmi nagy meglepetés. A konyhájuk mégis hanyatt vágja az embert, és itt van tehát a tévhit: nem az alapanyagok számítanak, hanem a fűszerezés, csak és kizárólag a fűszerezés, mindig a fűszerezés.

2_kedd.gif

Kettes számú férfi érzelem – kedden is trutyit  zabálunk.

Hogy milyen a thai fűszerezés? A lényeg az, hogy pancsolják az ízeket. A kommentekben került szóba a csilis-cukros eper.

eper.jpg

Csilis-cukros eper.

Ez iskolapéldája lehetne annak, hogy miben különbözik a mi konyhánk az övéktől. Ha mi epret eszünk, az érett, édes epret keressük, és cukrot meg tejszínhabot teszünk rá. Vagyis ugyanazt az ízt variáljuk: édes+édes+édes.

A thaiok ezt éretlen eperből csinálják, ami annyira savanyú, hogy görcsbe rántja az ember segglyukát is, borzasztó erős csilit tesznek rá, hogy nyálzani meg verejtékezni kezdesz tőle, és megtámogatják kristálycukorral. Ez három különböző íz, édes+savanyú+csípős. Érthető a különbség, ugye?

Ráadásul mi az ízek nagy részét egyáltalán nem is használjuk a főételeinkben. Nem eszünk például keserűt. A thaiok mellékelnek néha éretlen kígyóuborkát az ételhez, ami keserű, mint a rosseb, és nehogy azt higgyük, hogy véletlenül szedték le éretlenül. Nem – a keserűség is csak egy íz, ez itt bónuszkör.

Nem eszünk savanyú dolgokat sem. Eszünk savanyúságot, persze, de ha a rendes fogás savanyú, az  mifelénk annak a jele, hogy romlott. Azt kell mondjam, még édeset sem nagyon eszünk, csak desszertként. És thai mércével nézve a csípős ételeink sem csípősek. A thai ételekhez képest a mi kajáink borzasztó ízetlenek, egyszerűek és színtelenek (ami jó). Gyanítom, hogyha meg szeretnénk honosítani thaiföldön például a rántotthúst, agyonb.sznák az egészet csilivel meg savanyú kaffir lime levéllel, és tennének a tetejére egy kis kristálycukrot. Ha gondoljátok, próbáljátok ki otthon: ez a thai kaja.

Jellemző thai étel 1: pad thai.

Mint ígértem, konkrét ételek is szóba kerülnek, legyen az első közülük a pad thai (magyarul kiejtve ~pád táj, thaiul ผัดไทย). A neve kábé azt jelenti, hogy „pirított thai”, ami a tészta elkészítési módjára utal: a „pád” az angolul „stir fry” nevű pirítós-kavargatós-serpenyős mókát jelenti (asszem, magyar neve nincs). Rizstésztából készítik, tojással, halszósszal, meg más egyebekkel, többek között az itt elmaradhatatlan babcsírával, aminek én már lassan a szagától is rosszul vagyok.

Receptet nem mellékelek, mert bár azt hiszem, kvázi pad thai-t kapni otthon is a thai éttermekben, az összetevői (például a tamarinduszlé) alighanem nem érhetők el magyarországon. Én már csináltam itt, rohadtul ehetetlen lett.

padthai.jpg

A képet a wikipediáról nyúltam kölcsönöztem.

A pad thai valóban kiváló példája a thai konyhának: halíze van, savanyú, csíp, és kihozzák mellé a kristálycukrot. (Egyébként amikor először tették le elém a cukrot, hogy cukrozzam meg az ebédemet… hááát, elég clint eastwood-osan sikerült felnéznem. WTF.) Ráadásul a fenti képen az ocsmány állag is megfigyelhető.

Eddig nem került szóba, de a thai konyha világhírű – és nem úgy, mint a magyar, hanem tényleg. Világszerte találhatók thai éttermek (budapesten is), és világszerte szeretik is az emberek. Szeretném, ha ezt figyelembe vennétek, amikor a teljesen szubjektív véleményemet olvassátok. De akkor is: szerintem a pad thai egy végtelenül, végtelenül visszataszító étel.

3_szerda.gif

Hármas számú férfi érzelem – a szerda a pad thai-evő nap.

--

Nem menjetek sehova, nemsokára érkeznek a csütörtöki férfiérzelmek.

A bejegyzés trackback címe:

https://akinemlepegyszerre.blog.hu/api/trackback/id/tr314918811

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hugi79dg 2012.11.22. 14:40:15

Ó, az előbb rossz helyre írtam, bocsi.

Nem kukacoskodni akarok, tényleg, és nem is számít, a cikk sem erről szól, csak a wiki ezt írja:
A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarokon kívül megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában. ….
De még így is érdekes, én azt hittem, születésnapot, névnapot, tehát ami személyhez és nem valláshoz kapcsolódik, azt mindenhol ünnepelnek. Igaz, gondolhattam volna, hogy mondjuk Amerikában, ahol mindenki úgy hívja a gyerekét hivatalosan is, ami éppen eszébe jutott, vagy ahogy nem szégyelli, elég fura lenne.
(És az olajkályha úgy látszik mindkettőnknek meghatározó pozitív élmény volt. :-D)
Na, de akkor a kajákról is: a trutyizabálás bennem is ezt váltja ki, és szerintem minden rágáshoz szokott emberben. Mikor még anno a D-nak pempőztem a kajákat, előfordult, hogy olyat főztem, amit ő is ehetett és csak pürésíteni, összenyomni kellett. Mikor meghagyta, gondoltam, megeszem, már miért ne, hiszen ugyanazt ettem az előbb egy egész tányérral. ?!!!! Hát nem. Gusztustalan volt, totál ehetetlen. Nagyjából én is úgy nézhettem ki, mint ez a kissrác. (Csak nála még ez még édes…) A kaja állaga nagyban meghatározza az evés élményét, sőt, még az ízét is, ez meggyőződésem.
A keserű íztől való ódzkodásunk talán nem véletlen. Álmodtam, olvastam, hallottam, tanultam? Nem tudom már, de mintha arra figyelmeztetne, hogy amit eszünk, az mérgező. Jó, a sört én is szeretem, de a keserű kajáktól azért azt hiszem, ösztönösen jobb tartózkodni.
Na és, hogy ízetlenek a kajáink? Az előbbiekben arról írtatok, hogy pld a szalámi túlzóan gazdag és intenzív ízvilágú, meg zsíros. NEM mondom, hogy nincs igazad, márcsak azért sem, mert hatványozottan több tapasztalatod van neked ezekben a dolgokban, mint nekem, én szinte sosem eszem a megszokottól eltérő ízeket és ha mégis, szinte mindig megbánom. Úgyhogy csak meglepődtem, de simán elhiszem, amit mondtál. Na, de ezek után kérdezem: nem fogytál még le teljesen?

elsosor 2012.11.26. 17:26:34

Az olajkályha nekem is kellemes emlékként maradt meg, imádtam az illatát, a hangjától meg féltem. / Kapolcson a Katlan Tóniban, a fesztivál alatt, 6-8 féle pörköltet főznek (kakashere, mangalica, vaddisznó, szarvas stb.). Minden évben megfogadom, hogy végre kipróbálok valami "különlegeset", ehhez képest 6 éve birkát eszem. Szóval minden elismerésem, nem lehet könnyű!
Azért nem árt tudni, mit is eszel:) (0:50-től):
www.youtube.com/watch?v=RHoya8aknIw&feature=relmfu
Üdv!

vladimir0370 2012.11.27. 05:28:52

hm! az olajkalyha. furcsa egy cucc volt, az biztos. viszont budos. nem szerettem a szagat.
ami a kanalat es a villat illet, egy baratom eleg talaloan jegyezte meg: 'latod, csak mi, a nyugati kuturaban vagyunk olyan tahok, hogy kessel uljunk le az asztalhoz...' kulonben senkit ne tevesszen meg th's child baratunk elfogultsaga! a felszeletelt hus nem igazan huspep. azert szeletelik fel, hogy ne kelljen kest hasznalnod. a bebietel egy turmixolt cucc, a felszeletelt kaja meg kifejezetten szilard. tehat az elso ferfi-erzelem kicsit csusztatas kategoria.

vladimir0370 2012.11.27. 05:30:04

nem hiszem el, hogy elkuldte a kommentet! meg el sem kezdtem!

vladimir0370 2012.11.27. 07:32:15

mivel nagyon negativ vagyok, miota visszajottem a hideg thai telbol az enyhe brit oszbe, a fuszerezessel sem tudok egyeterteni.
peldaul szeretitek a csirkelabat egy kivalo csirkehuslevesben? na a multkor felcsillant a szemem az asztalon - bocsanat, - a gyekenyen latott fott csirkelabak lattan, mivel azt angliaban sehol sem lehet kapni. aztan ahogy megkostoltam, ugy lohadt le a lelkesedesem is. hat ez a puncikaja kozel sem volt annyira puhara fozve, mint otthon. a francba! nem olvadt szet a nyelvemen, mint vartam. de altalaban a husokat nem fozik addig, mint mi. pep? fuszer? puncikaja? lehet, hogy chiang may annyira mas lenne?
azon kivul egy kaja a zsirtol jo. csinalj egy rantottat teflonban, zsir nelkul, meg amugy rendesen olajon/zsiron! (de suss meg egy halat, vagy akar egy darab hust!) fuszerezheted akarhogyan, zsir (olaj) nelkul semmit sem er.
na ez az edes-edes-edes pelda sem kerult kozel a szivemhez. amikor peldaul panna kotta-t csinaltam a csaladnak, keszitettem franko malnaszoszt. hm! tenyleg jo lett. na a thai-oknak izlett a cucc, de nem szerettek keverni az edes panna kotta-t a savanyu malnaszosszal, amit mi viszont szeretunk. de szeretjuk a fott marhahust fott krumplival es meggyszosszal is, ugye! vagy a sult szarvashus afonyalekvarral egy igazi csemege. a thai-ok meg nem ennek. szerinted? de a keseru unicum nagyon nem jott be nekik, en viszont - sok mas otthonihoz hasonloan, - szeretem. keseru mint a bun. ahogy az etcsoki is. es hiaba lehet kapni mar chilli-s etcsokit a tesco-ban, a felesegem nem eszi meg. (bar a mangalica tepertos csokit is bizarrnak talaltam a vinotekaban - budan.) a tojaslevesbe tesznek feletek ecetet? felenk igen. de a lencsebe is. nem savanykas? es edeset sem eszunk? sokan tesznek cukrot a kaposztas tesztara, de edes a baratfule, a grizes teszta, a gyumolcsleves es a tejberizs is. az ecetes, cukros, sos, fokhagymas, tejfolos uborkasalata pedig az egyik kedvencem.
a pad thai pedig kulonosen finom cucc tud lenni. ettem mar rosszat is, az igaz. itt viszont egy kep a kulturalt kinezetu pad thai-rol:
www.contemporarynomad.com/wp-content/uploads/2011/01/pad-thai-4.jpg
most jut eszembe, hogy bangkokban kihagytam thipsamai pad thai-jat. a francba! tudtam, hogy valamit elfelejtettem!
de mennyivel gusztabb ez a rizseshus, mint a pad thai?
4.bp.blogspot.com/_4GO0zxC3q9A/Sb_7Nl1gG1I/AAAAAAAABhA/TofMV5JokmM/s400/rizsesh%C3%BAs3.JPG
netan a kaposztas teszta?
2.bp.blogspot.com/_6pxyQ6uZKL8/SqP6yvBGXtI/AAAAAAAABkc/WKtyL9VHEs4/s400/K%C3%A1poszt%C3%A1st%C3%A9szta.jpg
vagy a bolognai spagetti?
4.bp.blogspot.com/_IWMf_NR01bc/TDzbOroT-LI/AAAAAAAAAXg/ZK2vfWBST-E/s1600/Bolognai+spagetti.jpg
megmondom: semmivel. csak az annyira megvetett szokasok, amiket pici gyerekkorodtol szedtel magadra, vagy aggattak rad. es vazze, en meg a rakott krumplit is szeretem. hogy hianyzik ez a gusztustalan puncikaja!
mindmegette.hu/lapokkepek/receptgaleriak/11000/11197_rakott_krumpli_n.jpg
de en sem tudok egy jot aludni, ha a derekam nincsen betakarva legalabb egy pokroc sarkaval, akar a legnagyobb melegben is.

vladimir0370 2012.11.27. 07:39:31

miert nem emeli ki a linkeket? megprobalom meg egyszer:

4.bp.blogspot.com/_4GO0zxC3q9A/Sb_7Nl1gG1I/AAAAAAAABhA/TofMV5JokmM/s400/rizsesh%C3%BAs3.JPG

2.bp.blogspot.com/_6pxyQ6uZKL8/SqP6yvBGXtI/AAAAAAAABkc/WKtyL9VHEs4/s400/K%C3%A1poszt%C3%A1st%C3%A9szta.jpg

4.bp.blogspot.com/_IWMf_NR01bc/TDzbOroT-LI/AAAAAAAAAXg/ZK2vfWBST-E/s1600/Bolognai+spagetti.jpg

mindmegette.hu/lapokkepek/receptgaleriak/11000/11197_rakott_krumpli_n.jpg

vladimir0370 2012.11.27. 09:02:49

@hugi79dg: csak annyit, hogy a pick szalamirol en irtam, hogy tul intenziv volt az ize. de egyetertettem bratyoval, hogy inkabb tul nehez kaja, es rosszul fogalmaztam.

@elsosor: te is remekul erezned magad thaifoldon! :-D elkepzellek a chiang may-i piacon, ahogy mindennap mielott kimesz, elhatarozod, hogy ma kiprobalod a rantott (vagy mi?) edeskrumplit, de mindig a rantott banan mellett dontesz! :-DDD szuleim voltak ilyen ultrakonzervativok a kajaval. (bizonyos ertelemben.) ok mindig csak rantott hust ettek etteremben. felnotte es onallova kellett valnom, hogy vegre kiprobalhassam a steak-et, mert soha nem engedtek meg. :-DDD

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2012.11.27. 18:28:00

@hugi79dg:
A névnappal kapcsolatban igazad van. Nahát, én azt hittem, tök magyar szokás.

És a magyar kaják halálosan ízetlenek. Akkor jöttem rá, amikor itt megkérdezték, hogy ha már így húzom a számat a thai kajától, meséljem el, milyen a magyar konyha, milyenek a magyar ízek. És rájöttem, hogy a krumplit krumpliízűen esszük, a húst meg húsízűen -- nincsen túlfűszerezés, nincsen tobzódás. És ez tök jó egyébként szerintem.

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2012.11.27. 18:43:25

Ja, és nem fogytam le, sőt. Most már főzök itt magamra. Húsleves, marhapörkölt, túrós csusza... rajtam nem fognak ki ezek a büdösek.:)

@vladimir0370:
Valóban, senkit ne tévesszen meg az elfogultságom, és sajnálom, ha a brit ősz kicsinálja a hangulatodat.

Na de lássuk az ételeket sorban, amiket említettél.
Igazad van, nekem is az a benyomásom, hogy kevésbé puha itt a hús, mint otthon. Thai kaja - puncikaja 1:0.

Ezt írod:
"csak az annyira megvetett szokasok, amiket pici gyerekkorodtol szedtel magadra, vagy aggattak rad"

Ez így van, én is ezt írtam.:) Hogy ebben kapaszkodik belém a kultúrám. Teljesen rám szabott és egyéni, hogy mit találok tetszetősnek, de azért én személy szerint:
- nem eszem ecettel semmit, csak savanyúságot
- a barátfüle meg a többi az nem étel, hanem édesség
- áfonyalekváros meg mindenféle ínyenc húsok a kislányoknak valók
- a káposztás tésztánál cukorral nincs lejjebb
- és én is szeretem a rakott krumplit, bár megfogtál, állagban az sem erős:)

De ez csak az én ízlésem, viszont nagyon meglep, hogy azt írod, a feleséged nem szereti a csilis csokit. Ez hiba a mátrixban, szeretnie kéne.:)

Ja, és a zsírt én is nagyon szeretem. Viszont észrevettem, hogy ha magamnak főzök, szinte semmi fűszert nem használok, néha még sót sem. Még magyar szemmel nézve is az ízetlen kajákat szeretem, szóval nekem egy pad thai tényleg sokk. Ez van.

@elsosor:
Hú egy jó kis szarvaspörkölthöz de meghoztad a kedvemet (de igazából a többihez is). A csudába.

hugi79dg 2012.11.27. 20:05:09

Állj, állj, állj! Attól ízetlen a kaja, hogy nem fűszerezzük túl? :-D Olyan aranyosak vagytok! Mert hát oké, só az mindenben kell, és bár mostanában nyilván meglehetősen sokat főzök, elég kevés fűszert használok. És a kajáknak ettől olyan íze van, amit főzök, nem a fűszeres csomag szopogatásához hasonlatos. De elfogult vagyok, és tudom, hogy különben sem vagyok az az alkat, aki gasztronómiai élményutakra menne. Így abba is hagyom, mert nyilván ez egy másik világ, csak még egy gondolat az egyhangúan étkezők védelmére. Mert ennek is több oka lehet. Egyrészt van, akinek konkrét ízlésvilága van, van, akinek nincs ilyen. Egyik sem jobb, vagy rosszabb. És van, aki hiperérzékeny gyomrú, annak jobb is, ha nem kóstolgat mindenfélét. Én a hihetetlenül unalmas hiperérzékeny, konkrét ízlésvilágú csoportba tartozom, aki több, mint 7 éve minden áldott reggel mézbe tunkolt kiflit reggelizik tejeskávéval (mellesleg az utóbbi 5,5 évben koffeinmentessel, mert mindig vagy szoptatok vagy terhes vagyok, úgyhogy én is az íze miatt és nem az élénkítő hatásáért választom), vagy lekváros pirítóst, kizárólag baracklekvárral. Ezen már a közeli ismerőseim is kiakadtak párszor, de ez van. Megeszem mást, ha mondjuk nem itthon vagyok, de sosem VÁLASZTOK mást. Ahogy a pizza nekem sonka-gombás-kukoricás. És pont. És én is mindig rántott húst rendelek étteremben, mert azt ritkán cseszik el - bocs, fűszerezik úgy - hogy ne tudnám megenni, mert a végén ott maradok egy teli tányérral, korgó gyomorral, a pincér meg piszkál, hogy miért nem eszem.
És ha mást választok, vagy csak más van, akkor rendszerint megszívom. Nekem még egy furán fűszerezett grill csirke is okozott már gyomorgörcsöt, pedig azt hittem, azt nem lehet elcseszni. :-(
És a káposztás tészta cukorral... hmmm, finom!!! :-D

vladimir0370 2012.11.27. 20:35:37

@Th's child: "Hogy ebben kapaszkodik belém a kultúrám."
hogyne, errol irtal. vedd elo, ragd meg, kopd ki, aztan felejtsd el! easy! :-)

okay, en sem eszem ecettel semmit, csak azert irtam az ecetet, mert altalaban azt hasznaljak ezeknel a kajaknal. (az uborkasalatat is citrommal vagy lime-mal keszitem, meg stevia-val.) de az izkeveres letezik nalunk is, nem thai unicum.

huu! elkepzelem a kislanyt, amint tolja a szarvassultet afonyalekvarral, meg egy uveg vorosborral! vazze! olyan... femininnek erzem magam most! es amikor a kislany eszi a fasza, nyelven szetolvado libamajat kis afonyalekvarral... puha, edes es zsiros es sos es,... es,... es,... fantasztikus! es nincs kaja, amit jobban kivannek most a sult libamajnal. es kit erdekel, hogy tomik oket!

"a káposztás tésztánál cukorral nincs lejjebb", de azert eszik.

anyosom es sogornom sem rajong a csiposert.

felesegem nem szereti a csokit...

es nem az angliai osz ba...a szet a kedvem, hanem idejonni ebbe az enyhe oszbe a kemeny thai telbol. na, ez a folyamat egy trauma! es panaszkodnak, milyen hideg van. 29 fok. plussz. (nem is ertem, hogy abban a kemeny telben mikent tudnak a repulotereken a gepek landolni meg felszallni...)

vladimir0370 2012.11.27. 21:10:43

@hugi79dg: oh! felreertesz! a magyar kaja nem izetlen. de a fuszerekkel nagyon valtozatossa lehet tenni az etrendet. es termeszetesen tulfuszerezni is lehet az etelt. de a soval mas a helyzet! a sot enni kell, mivel azonban borzalmas az ize, azt igyekszunk elnyomni mindenfele kajaval... (lasd: kave ;-P )

@elsosor: bocsass meg, nem is vagy ultrakonzervativ, khm, khm.

a kajalasi szokasokrol eszembe jutott egy teljesen ide nem illo vicc. a fiu hazaviszi a lanyt a bulibol. amint megerkeznek a lepcsohazba, a lany azt mondja: 'kivancsi vagyok, hogyan nyitod ki az ajtot.' mire a fiu: 'ugyan miert?' 'mert az jellemzo az agybeli viselkedesre. ha valaki nem talalja a kulcsot, az tobbnyire szerencsetlenkedve jut el az agyig. aki csak belevagja a kulcsot az ajtoba, szinte berugva azt, az tobbnyire az agyban is turelmetlen. aki nem talalja a kulcslyukat, az... te hogyan nyitod ki az ajtodat?' mire a fiu: 'nos, en eloszor is alaposan korbenyalogatom a kulcslyukat...'

@Th's child: es az milyen baromira depressziossa tesz, hogy nem tudsz borkabatot hordani! ba!

vladimir0370 2012.11.28. 09:30:02

@Th's child: hat a takaro-karacsony dologrol jutott eszembe egy-ket gondolat.
Tehat hogy Bangkok belvarosaban a bevasarlokozpontban a teren mar most all egy tizenot meter magas karacsonyfa feldiszitve, na az elszomorito. (Tobb okbol is. Az egyik... Namost a masik, hogy en sajnalnam, ha a nyugati kultura enne meg a keletit. Nem olyan jo az!)
Aztan a karacsonyra ra lehet nezni azzal a szemuveggel is, hogy egy lehetoseg a zavartalan egyuttletre a csaladdal, amikor nem kell dolgozni, a hideg miatt ki sem akarsz menni, nem hiv a Balaton, igy egyszeruen tudsz csak a szeretteidre koncentralni, meghitten egyutt lenni. Ez nem egy szokas, hanem egy lehetoseg. Es nyilvan a te korulmenyeid teljesen masok, ezert ertheto, hogy a karacsony jelentosege kicsi. Ezert sem nagyon vagyok oda a bangkoki karacsonyfatol.

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2012.11.30. 20:59:54

@hugi79dg:

Ööö, igen, szerintem a fűszerek nélkül ízetlen az étel. Márhogy kevesebb íz van benne. Persze ez itt nyelvtani kérdés... de várj csak. Láttam mindenféle kamaszoknak szóló gagyi sorozatok epizódjait a tévében, amikor még kamasz voltam. Tudod, ilyen a "gimis lány belszeret a gimis fiúba, de valami félreértés történik" szintű dolgokat, és egy csomószor az tartott a tévé előtt, hogy elborzadva néztem a díszletet/környezetet. Mert borzasztó erős piros volt az asztal, élénk zöld székkel és kék ágytakaróval. Azért ezekre a sorozatokra hivatkozom, mert élőben még nem találkoztam emberrel, aki ennyire harsány színekkel vette körül magát (mondják, hogy india ilyen), de akárhogy nézzük, ehhez képest a mi életünk színtelen. Az ételeink meg, igen, ízetlenek. De ezt nem pejoratívan értem -- sőt, szerintem ez a kívánatos állapot.
Egyébként az egyhangúan étkezőkkel pont nincs bajom, és ha magamnak főzök, én is alig használok fűszert. Szoktam például enni néha teljesen natúr csirkét teljesen natúr rizzsel, na _az_ ízetlen. De nekem megfelel.

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2012.11.30. 21:13:06

@vladimir0370:
"vedd elo, ragd meg, kopd ki, aztan felejtsd el! easy!"

Jó. Rajta leszek az ügyön.:)
És ezt nem csak úgy mondom ám, mert tényleg komolyan dolgozom magamban, hogy én is belesimuljak a gasztronómiájukba. Jó lenne.

Ami az étteremben a rántott hús rendelést illeti, fiatal koromban én is ezt csináltam. Annyira megszoktam, hogy minden új étel kockázatot jelent (lévén az ember rokonai és barátainak rokonai nem feltétlen jó szakácsok, és több rossz étellel találkozni, mint jóval), hogy igyekeztem csak a biztosra menni. Szerencsére ezt már sikerült kiköpni és elfelejteni.:)

Érdekes, a melyik kultúra eszi meg a másikat kérdésben épp a napokban töprengtem az evőeszközök kapcsán. Mert a thaiok például, ugye, fogták magukat, és lemásolták a nyugati szokást, meg rájöttek, hogy széket is lehet használni, meg ilyesmi. Abszolút koppintás.

Viszont éppen manapság mintha fordítva lenne az irány. A nyugati ember szívcsakráról beszél meg buddhizmusról, jógázni jár meg tékvandózni, és teletetoválja magát kínai írásjelekkel. Én nem féltem a keleti kultúrát, annyi szent, és a thaiokat sem, ha már itt tartunk, elég nyakas népnek tűnnek, ha az identitásukról van szó -- és ez szerintem jó dolog.
(De ez volt a _másik_, ami miatt nem örülsz a karácsonyfának. Mi az egyik?)

Remélem, jól sikerült a sticky rice-od hozzá való párolóedény nélkül is.:)

vladimir0370 2012.11.30. 23:29:06

@Th's child: hehe! a sticky rice paroloedeny nelkuli elkeszitesen a felesegem kiakadt. de tenyleg jo lett. csak attol tartok, hogy a glutentartalom miatt meg a kenyernel is artalmasabb. viszont finom.

karacsonyfa krung thep-ben: ki nem allhatom a karacsony elkereskedelmiesedeset (de szep szo lett), aminek a kovetkezmenye, hogy jovore valoszinuleg mar nyaron kezdodik. (valahogyan azt gondoltam, ez magatol ertetodo. bocsanat.)

a nyugati ember szerintem elkezdte erezni, hogy valami hianyzik az eletebol. itt most nem a csakrakra gondolok konkreten, hanem a spiritualitasra. az elet nem teljes nelkule, es ezert elkezdte elovenni az elerheto forrasokat. (es ebben a tortenelmi egyhazak mar nem hitelesek.)

volt egy erdekes elmenyem pont egy hettel ezelott. loei-bol egy nappal korabban kellett krung thep-be mennem, mert regisztraltatni kellet a lanyunkat, es utlevelet igenyelni neki. az ott tartozkodasom ismet fantasztikus elmeny volt. (a konzulatusi negyedben europai - magas(!) europai -aron ihattam kavet, es ehettem europai sz@r szendvicset (vagy sandwich-et?). de tenyleg, meg a kenyer sem kenyer volt! pont mint angliaban! viszont a szendo maga 100 baht (~700 huf. ennyibol ott reggelizni, ebedelni es vacsorazni is lehetne joforman.)) de az elmenyrol: voltam egy soeul grill-ben. fantasztikus! az asztal kozepen fozod es grillezed a cuccot, modern kornyezet, jol nez ki, abszolut nyero. azert a kb. 2300 huf-ert annyit eszel es iszol (nincs alkohol), amennyi beled fer. es sushi-t is, ami itthon nem olcso, de en imadom. masnap a nagyon elokelo jegyedben egy japan ettermet celoztam meg, az elobb emlitett okbol. (olyan kar, hogy nem lehet kommentben kepet mellekelni!) elso osztalyu, elegans, csak felsofokban emlitheto cucc. a bevasarlokozpont csodalatosan kivitelezett, modern, tiszta stb. szoval elkepeszto volt. ott vegig azon jart a fejem, hogy 'tudnek igy elni...". ugy magaval ragadott a csillogas, mint ahogyan magaval ragad egy jo auto elmenye, amikor tesztvezetesen vagy. viszont egyszer csak belem hasitott a gondolat. ez tenne boldogga? hiszen elobb-utobb ezt is ugyanugy megszokja az ember, mint barmi mast. aztan meg tobb kell, hogy az erzekeket allandoan izgalomban tartsuk. aztan elkezdtek hianyozni a vacsorak a teraszon a gyekenyen, ahogyan a csalad osszeul, es kozosseg van, es lehet erezni a szeretetet. ez most olyan szentimentalisan hangzik, hogy ujraolvasom. viszont tenyleg igy ereztem. aztan estere mar egy muszlim piacon kotottem ki, ahol ettem egy-ket nagyon finom, viszont meghatarozhatatlan etelt fillerekert. es olyan jol ereztem magam a tomegben. sok sallangot hordunk magunkkal. azt hisszuk, hogy a materialis dolgokat birtokoljuk. valojaban viszont ok birtokolnak minket, es azert nem tudunk a lenyeggel foglalkozni, mert figyelmunket ezek kotik le. szeretnek egyszeru kornyezetben elni, ahol keves a kulso inger, ami folyton eltereli a figyelmemet a lenyegrol.

kulonben nekem nagyon tetszik, hogy thaifoldon minden vallalkozasnak, fold- es ingatlantulajdonnak legalabb 51%-ban kell thai kezben lennie. az o politikai elitjuk - bar velejeig korrupt, - azert legalabb az onallosagukat megvedik. milyen irigyek lehetnenk! furcsalom is, hogy felesegem szuleinek miert is van etkezoasztaluk szekekkel... nem is hasznaljak. nekem sem hianyzott...

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2012.12.05. 17:04:36

@vladimir0370:
"azt hisszuk, hogy a materialis dolgokat birtokoljuk. valojaban viszont ok birtokolnak minket"

Egyetértek, annyira, hogy ez nekem mottóm is lehetne.

"kulonben nekem nagyon tetszik, hogy thaifoldon minden vallalkozasnak, fold- es ingatlantulajdonnak legalabb 51%-ban kell thai kezben lennie"

Nekem nem nagyon tetszik. A vízumot mint intézményt meg az ehhez hasonlókat rémesen udvariatlan dolognak találom. A protekcionizmus abszolút értelmes dolog, de én nem szeretem, sem thaiföldön, sem máshol.:)

vladimir0370 2012.12.05. 19:44:07

@Th's child: Protekcionizmus nelkul ugyanugy felvasarolnak az idegenek Thaifoldet, mint azt teszik Magyarorszaggal, mivel nincs hazai fizetokepes kereslet. Annak pedig nagyon sulyos kovetkezmenyei lehetnek, lasd peldaul:
katpol.blog.hu/2012/11/17/_knn_gaza_ii#comment-last
A vizum meg szerintem nem is lenne, ha az europai allamok nem kovetelnek meg a thaioktol. Kulonben ok mindent megtesznek, hiszen egy nyaralasra (1 honap) vizum nelkul bemehetsz.
A diverzitas pedig a tuleles alapfeltetele. Ezert is vagyok az europai uniformizalas ellen. Ha a valtozatossagunkat elveszitjuk, egyszeruen be tudnak minket vinni a surube...

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2012.12.06. 20:48:44

@vladimir0370:

Hát, ebben most nem mondok ellent neked, mert nincs kiforrott véleményem. A vízum kapcsán meg beismerten ambivalens érzéseim vannak. Pontosan értem, hogy miért szükséges, és ugyanakkor meg egy előítéletes, kirekesztő, tapló f.szságnak tartom. Erre varrjon gombot, aki tud.:)
Asszem egyébként, a napokban olvastam valahol a kommentjeidet izraeli kettős állampolgárok témakörében (hol lehetett, a nivón talán?). Se ellentmondó, se egyetértő véleményt nem tudok mondani, csak jelzem, hogy olvastalak.:)