Szerény javaslat

Eléggé bekezdtem ezzel a témával a múltkor, be is pöccentem tőle mocsokul. Nem lehetek túl értelmes, hogy egyedül üldögélve, sörözgetve és barry white-ot hallgatva képes vagyok asztalcsapkodásig bepipulni, de ez van. Mint írtam, az étkezés alapvető összetevője a közérzetnek, szükségszerű, hogy érzelmeket váltson ki az emberből.

Akárhogy is, kedvünk töretlen, hatoljunk tovább előre a tabukban (barry white bekapcs). A múltkor a vallásos dolgok kerültek terítékre, ami sajnálatos véletlen, mert a vallásos dogmák kipellengérezésének tkp. nincs sportértéke. Definíció szerint marhaságok – és annak is kell lenniük, nincs ezzel semmi baj. Lássunk viszont két tabut a szekularizáltan gondolkodó, ún. modern és felvilágosult ember eszköztárából is: nem eszünk kutyát, és nem eszünk embert. A kérdés az, hogy miért nem. (Csak 18 év felettiek kattintsanak.)

A tiltás nyilván onnan ered, hogy úgy döntöttünk, ezekre a dolgokra (tudniillik a kutyára és az emberre) nem kívánunk zsákmányállatként tekinteni, és nem gyilkoljuk le őket a húsukért. Ez oké.

De például kutyákat csak ölünk néha (meg egyébként embereket is). Akár mert nem volt nekik gazdájuk, és a sintér összefogdosta őket, akár mert véletlenül odakölkedzettek a fészerbe, és most van 6 felesleges kutyakölykünk. És lám, megölni oké… megenni nem. Miért nem?

Ugyanez az emberhússal. Embert ölni a húsáért nem ér, ez rendben van. De az emberek már csak olyanok, hogy néha meg szoktak halni. És amikor szépen maguktól meg vannak halva, akkor miért nem ehetjük meg őket? És oké, ha valaki azzal jönne, hogy zavarná, ha megenném valamelyik szerettét, azt én tiszteletben tartom. De a saját nagymamámat megehetem? Ha nem, miért nem?

Már maga a kérdésfelvetés is biztos heves érzelmi ellenkezést vált ki a legtöbbünkben, de ha lehet, szánjunk rá magunkban 2 percet, és próbáljunk racionális érvet találni. Nekem nem ment, és elmondom, miért.

Először is, a mi kultúrkörünkben három dolgot szokás hinni a halott nagymamáról: A) a mama most már egy felhőn üldögél Szent Péter mellett, és egész nap kacag B) a mama lelke útra kelt, és majd újjászületik egy szép perzsaszőnyegben vagy tavirózsában C) a mama mint olyan meg van szűnve, nincs többé. Így vagy úgy, az a darab hús, ami marad utána, nem jelent semmit. Hol van abban racionalitás, hogy mégis szent tárgyként kezeljük a hullákat?

Érdemes megfontolni azt is, hogy ha a dolgok mélyére ásunk, akkor a temetés nem más, mint hogy a mamát kivisszük kertbe, és jól elássuk. Miért ássuk el? Pontosan azért, mert valójában egy darab hús, és ha bent hagyjuk a szobában, rossz szag lesz tőle, és belepetéznek a legyek. Lehet itt misztikuskodni meg szertartáskodni, de a temetésnek egészen pontosan ennyi a szerepe – se több, se kevesebb.

Maga a  temetés szokása sem állandó: nálunk például csak mostanában kezd teret hódítani, hogy elégetjük meg szétszórjuk a hullákat. Ez vajon miért fér bele hirtelen? Mert jaj-de-szép gondolat? Ha teszem azt az volna a körítés a hullaevéshez, hogy mivel az vagyok, amit megeszem, szeretném örökre magamban hordani a mamát, akkor azt is lehetne?

A hullák szent tárgyként kezelése sem állandó mérvű. Tudjuk, hogy volt idő, amikor a boncolást végző embert a helyszínen agyonverték volna, míg ma már egy kellően felvilágosult ember egyenesen kivágatja a szerveket a halottaiból, mert milyen szép, ha dezsőke tovább él három másik halálos betegben. Most akkor szent volt dezsőke hullája, vagy a cél itt szentesíti az eszközt (~a trancsírozást)?

Sőt, egyes helyeken manapság már fűtésre is használják a krematóriumokat (lefordítom: dezsőkével fűtik a fürdővizet). Fel vagyunk háborodva ezen? És ha nem, nem az volna a következő logikus lépés, hogy a halottainkat felszolgáljuk az ingyenkonyhán a rászorulóknak? Nyilván nemes cél volna – miért ódzkodunk tőle mégis? Miért ódzkodunk az egésztől annyira, hogy az emberevés még az önrendelkezési jog alól is ki van vonva? Hiszen például én magam nem dönthetek úgy, hogy a saját testemet ráhagyom a barátaimra, hogy egyék meg. Ha megteszik, jönnek az egyenruhás emberek. Miért? Kinek mi köze hozzá? Racionális érveket kérünk!

A racionalitás azért nagyon fontos, mert vannak például olyan embertársaink, akik képesek lázongani meg embert ölni egy youtube-on bemutatott film miatt (amit nem linkelek be). Idióták – szoktuk gondolni mi, a csodásan felvilágosult és szabadon gondolkodó nyugatiak.

1tabu.jpg

Ne sértsd meg a prófétát, ne keverd a húst a tejjel, ne egyél embert – a képek között NEM rejtettem el tíz különbséget.

Racionális érvek híján a között, hogy „nem rajzoljuk le tudod-kit, mert csak”, meg a között, hogy „nem eszünk halottakat, mert csak”, semmi különbség nincs. Az egyik is tabu, a másik is tabu, görgetjük őket magunk előtt, ennyi.

És íme, ez egy konkrét példa, hogy miért olyan fullasztó, ahogy a társadalom rátelepszik az emberre: a konvenció nem csak azt szabályozza, hogy mit egyek, de azt is, hogy hogyan gondolkodhatom az evésről általában. Edd ugyanazt, viseld ugyanazt, gondold ugyanazt. És még egyszer: ezt csináljuk mi itt a felvilágosult nyugaton.

Az van, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. A jogászok például kitalálták, hogy ők különbek másoknál, és alanyi jogon „doktor”-nak hívatják magukat. A saját f.szuk szopkodása egójuk fényezése ez, és intellektuálisan tisztességtelen, de megtehetik: ők alakítják a szabályokat. Hálásak lehetünk, hogy nem szólíttatják magukat méltóságos úrnak (azt is megtehetnék). Amikor meg a dékánoknak egymás fizetéséről kell határozniuk, valahogy mindig 2 milla feletti összeg jön ki (kijöhetne 5 is, módjukban áll). A politikusok pedig hogy, hogy nem, sosem kérnek számlát maguktól és így tovább. Mármost ami a biológusok önfa… önegófényezése, az a homo sapiens sapiens elnevezés. Hogy lehet valamit kétszer egymás után gondolkodónak/bölcsnek nevezni, aminek az egyedei ennyire látványosan képtelenek a szűk látókörükön túl tekinteni? Aminek az egyedeiből ennyire látványosan hiányzik éppen az a képesség, hogy nyitott gondolkodással tekintsenek a világra?

Free your mind, don’t be so shallow.

Mindezt elmondva természetesen nem ragaszkodom hozzá, hogy mindenki szervírozza fel a kutyáját meg a rokonait a vasárnapi húsleves mellé – de ahhoz igen, hogy tartsuk nyitva a kérdést. Ha például te meg én partra vetődünk valahol, és nem lesz mit ennünk… hááát, akkor lesz mit ennem. Egészen biztosan nem foglak megölni érte, de ha magadtól meghalsz, én úgy bezabálok, hogy még. És szerintem ez a normális.

21flesh.jpg

Ja, és a fentiek igenis kapcsolódnak a thai ételekhez, egyszer majd eljutok oda is.

A bejegyzés trackback címe:

https://akinemlepegyszerre.blog.hu/api/trackback/id/tr844822897

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

polikárp 2012.10.06. 11:50:10

na most megkapod! előző részhez: de igen olvaslak! csak kommentre jutott nuku idő. amúgy meg olyan volt ez a 2 téma, hogy nem csak hugi kattant be 14000 szóval, hanem mindenki,na és arra nem volt időm elolvasni. bocsi érte. egyszerűen nem futotta rá. amúgy Hugi! tudod hogy imádlak, ne vedd magadra. a tied mindig elolvasom. átugrom a többi bokorugrón (hehe-ezért még kapok!), és te vagy mindig az első! ja és elköltöztem, ne keressen senki ott ahol akarta volna betörni az ablakom.
node komolyra ferdítve a szavakat. ezek az írások nagyon tetszenek. tök jogos a táma, bár a jollakni thaiföldön címhez olyannyira nem kötődnek, hogy emiatt max 5ös alá. zséliga!
amúgy véleményem szerteágazó: lehet a húsunk íze szarabb mint a malacé, vagy tyúké és szimplán emiatt. lehet 2000 éve már rájött erre az ősmeber, és rászoktak a 4 lábon közlekedő ételre. ennyi. a kutya pedig lehet szinten ilyen. ennyi erővel oroszlánt meg pumát is ehetnénk. mégsem. szerintem azért alakult ez ki, mert egy disznó leölése és egy kuyta leölése között komoly nehézségek vannak. emberre fordítva: fekete lacit leölni nem egyszerű, boltot meg elkapni. szóval macerás. az állat húsa meg attól jobb, hogy élve volt előtte és stressz érte a halála előtt. ez szerintem igaz az emberhúsra is. tehát ha szigeten lennénk, akkor nem te ennél meg engem, hanem fordítva. a fokhagymagirizd seggeddel kezdeném, mert állítólag a farhús jó lehet. ott sok a hús. és zsíros vagyok nem ízlenék... meg neked több az agyad, a velős meg tuti finom. jól akarnék lakni.
amúgy meg milyen lenne már ha az étlepon nem húsnevek lennének csak, hanem az s, hogy épp kit szolgálnak fel. mai ajánlatunk: ÉM 32 éves fehér ffi,irodista! vagy KT 31 fehér férfi, sportolócska, elég szákás vót. így ez azért gáz lenne. meg feldobni vasárnap hogy elég porhAnyós az étel gyerekek? nem tudom. ha tudnám hogy te vagy a hulla, és az a kaja, akkor szimplán érzelmi kötődésből nem ennék. de lásd andoki focicsapat. megették egymást mert mucáj vót!!!! ennyi. amíg van boci meg pipi meg egyéb addig inkább azt eszem, mint a szomszédokat. de engem is zavarna, ha a szomszéd hónap végén pénz hiányában a gyerek karját tépné le a levesbe....
értem én hogy te a hullák elfogyasztásával próbáltad érzékeltetni a dolgot, de onna már csak egy ugrás továbbmenni. amúgy szerintem a hullák többsége statisztikailag öreg kategória, és annak az íze is szarabb. lásd az öreg tyúkot sem csinálják bárhogyan. asszem csak levesbe főzik bele. de erre majd a nők megadják a választ.
a kutyaevés meg szerintem szimplán gazdaságilag nem kifizetődő. az etetése és a kutyából nyerhető kaja mennyisége nem kifizetődő,kérdezd meg bmelyik kínai könyvelőt. sokat eszik, sokat mozog, kevés a hús. tehén.sokat eszik, nem mozog,sok hús. ennyi. amúgy meg az ilyen szarrátenyésztett kis vattatyúk kutyákból ki tudna jóllakni???? fifikéból nem jön ki annyi hús mint egy csirkéből! a csirke megelégszik pár szem búzával, míg fifike csak méregdrága csepi eszik meg.nem buli!!! ennyit erről! szimpla könyvelés! most mond meg nincs igazam? meg különben is a kurva csippet ki a tököm akarja keresgélni evés előtt...azt ha ráharapok és kitörik a fogam a fogorvos drága lesz!

hugi79dg 2012.10.06. 13:52:15

Áááá, vannak itt érvek kérem! :-) (Leginkább a sokat mozog-sokat eszik tézis meggyőző, bár ha belegondolunk, hogy az emberek esznek fürjeket, békákat, beláthatjuk, hogy vannak, akik nem bánják, ha cseszekedniük kell semmi kis adagért.)
Na, de most mondok én másikat: először is az abszolút tabuk soha SOHA SOHA nem véletlenül alakulnak ki (nem eszünk embert, nem vérfertőzünk. Nem állítom, hogy látom és mindig értem az értelmüket, de - bár abszolút nem tartam magam birkatermészetűnek - legtöbbször elfogadom őket. És ha valami évezredekig és minden kultúrában azonosan fentmarad, akkor ha nem érted meg is jobban jársz, ha követed.)
És azt sem hiszem, hogy feltétlenül meg tudom magam értetni - hiszen ezügyben még nem kellett eddig érvelnem - de megpróbálom.
1. Embert enni bűn. Éspedig azért, mert abban a pillanatban, ahogy ezt a tabut ledöntjük, zsákmányként gondolunk majd magunkra. Nincs - ????? legalábbis azt hiszem, de tuti nincs sok - olyan élőlény, ami saját faját tekintené zsákmánynak. És ha őszintén belegondolsz és belekalkulálod az emberi természetet, beláthatod, nem lehet kritériumok közé szorítani az emberevést. Vagy eszel embert, vagy nem. És ha igen, akkor nagyon hamar rájössz, hogy nem vagyunk gyorsak, túl erősek, viszont okosak és fifikásak vagyunk vadászatban, soha senki nem érezhetné magát biztonságban. Mi közösségekben élünk. Ha ennek a kötelező törvényeit nem tartjuk be, akkor vége a közösségnek, és más fajokkal szemben sem tudjuk megvédeni magunkat. A fajfenntartás pedig alapvető ösztönünk, nem kell a megértéséhez racionális érv. Nincs is. Belénk van kódolva. (+ Én láttam a Hannibál ébredését, x éve és bár már nincsenek rémálmaim, azért nem könnyen tettem túl magam rajta.)

2. Halottat pedig nem eszünk. Ez a következő - önmagában is élő - tabu. Mert a jó ég tudja, miben halt meg és a fene sem akar megbetegedni. Ha döglött nyulat találsz az úton, hazaviszed? Ha megdöglik egy csirkéd az ólban, megeszed? Ugye, hogy nem! Csak az egészséges állatokat esszük meg, a dögevők és a ragadozók emésztése értelemszerűen más. Mi nem dögevők vagyunk. Csak frissen és általunk "elejtett" zsákmányt eszünk. Nagy eséllyel belehalnánk az x-edik ebédünkbe. És hogy vizsgáljon meg minden halottat orvos? ÖÖö... Nem. Nem is hiszek benne meg rendszerint nem is egészségesen halunk meg, meg akkor is döghús. Szintén zsigereinkben levő tabu, ami minket véd.

3. Kutya? De hisz esznek kutyát. A fene tudja, én ezt sem tenném, ahogy én csótányt sem ennék, nem a mi kultúránk. De leginkább az tarthat vissza minket, hogy a kutya az ember jóbarátja, mondják, tudod. Tehát amihez kötődsz, azt nem eszed meg. Te jó ég, hát még egy kedvenc könyvet sem rongálunk meg, nehogy már megegyem a Mazsit (ő a cicánk!) Szeretem. Kedves. Társ. Az ilyenekt nem haszonállatnak tartjuk, nem a húsáért.

Megjegyzés: láttam valamelyik National csatornán, hogy vannak törzsek, amelyek a hallottaik porát keverik valami fehér trutyiba (talán tejbe és a portól lesz trutyi?) és megisszák, talán az erejük miatt, nem tudom, már. De igenis vannak, akik ezt biztonságosan (közösségre, egészségre biztonságosan) megteszik.

Polikárp: Már hiányoltalak én is. Attól féltem (minő egoizmus, igaz?), megbántottalak amikor lelököttöztelek, pedig azt csupa-csupa vicc, szeretet és jószándék volt. Örülök, hogy nem tűntél el az éterből! ;-D

polikárp 2012.10.06. 16:33:47

Ó Bébi! Ez olyan édes! Te is hiányoztál nekem! Üdv apácskának otthon. :D

hugi79dg 2012.10.07. 15:21:45

Elfelejtettem megkérdezni, hogy mitől pipultál be asztalcsapkodásig? (Mellesleg ez nem értelmesség kérdése, az egyedüllét eleve bepörgeti az embert ilyen gondolat-, érzelemspirálokba. Lesz sok-sok fura, szorongós, dühös, egyéb gondolat, ami másokkal való élő és rendszeres és kölcsönös kommunikáció esetében nincs.)
De ha már kaja (képzeld, a végén megszeretem az evést. Hova vezet ez?!!! ;-D), álmodtam a Frici-papa kifőzdés kajálásainkról. Ha hazajössz (és én is el tudok szabadulni már), csatangolunk egyet úgy, mint régebben? Kockás abroszok, füstös, párás helyek, stb?

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2012.10.07. 17:10:54

@polik: na azért. Értem én, hogy kevés az időd, de néha azért legyél szíves ideböffenteni valamit a rend kedvéért.
A leírásod alapján _sokkal_ nyíltabban kezeled ezt a kérdést, mint a nyugati kultúrkör átlaga (ez jó), és ez a "sokat mozog -- kevés hús, keveset mozog -- sok hús" magyarázat meg viccesen van fogalmazva, de valszeg tényleg pontosan ez lehet a háttérben, hogy miért éppen azokat az állatokat tartjuk, amelyeket.

@hugi: na figyu, én most nekiugrok annak, amit mondtál, mint foxi a lábtörlőnek. Remélem, ez most nem hangzik udvariatlanul vagy bántón, de az az érzésem, nagyon okosan fogalmaztál, hogy _ne_ kelljen igazi érveket mondanod. Minden apró pici részletben ellenkezem -- és azért ez ritkán szokott előfordulni. No lássuk.

1. A tabuk persze, hogy nem véletlenül alakulnak ki, de pont attól válnak tabuvá vagy dogmává, hogy valamikor útközben kiürüsednek. Például tényleg vannak emberek, akik tabukból kiindulva nem esznek disznót. Te meg én úgy nőttünk fel, hogy a nagyfater ölében ülve vagdosta nekünk a szalonnát -- és ez a legkedvesebb gyermekkori élményeim közé tartozik. Na akkor kinek van igaza? Aki a tabukat csak azért tartja be, mert "SOHA SOHA nem véletlenül alakulnak ki", az egyrészt csacsi, másrészt lásd később.

2. Embert enni bűn? _Bűn_? Először is, ez már olyan fogalmazás, mint hogy a tehén _szent_. Hagyjuk meg ezt a látásmódot a... nem is tudom, nem akarok bántóan fogalmazni, de aluliskolázottabb(?) embertársainknak.

Másrészt: "nem lehet kritériumok közé szorítani az emberevést"?
Na várjál, először mondok ellenpéldákat, aztán az ellenkövetkeztetést:
Ellenpélda 1.: a rendőr mint olyan, bizonyos embereket összeverhet, másokat meg nem. A rendőrnek mint felnőtt embernek képesnek kell lennie ezt eldönteni (néha nem sikerül).
Ellenpélda 2: a katona bizonyos embereket megölhet. A katonának mint felnőtt embernek képesnek kell lennie ezt eldönteni (néha nem sikerül).
De ugyanez van, hogy bizonyos államokban (például itt thaiföldön is) van halálbüntetés. Vannak hóhérok, akiknek az a szakmájuk, hogy embereket megölnek. Gondoljuk, hogy hazafelé a villamoson is megölnek 2 embert, mert eltévesztik? Ne már.

Popper Péter példája (alliteráció!), és nem tudom, beszéltünk-e erről, de a gyerekek mindig beárulják a másikat, mert együtt akarnak működni az autoritással (ebben az esetben a felnőttekkel). A kamaszok sosem árulják be egymást, mert lázadnak az autoritás ember. A felnőtt gondolkodású ember meg esetenként dönt. Innen is lehet látni, ha valakinek megrekedt a fejlődése: ha egy kamasz még mindig spicli, akkor ott baj van, és ha egy felnőtt egy abszolút irányelv mentén gondolkodik csak, akkor is baj van.
Mi, felnőttek, képesek vagyunk magunk dönteni. A konkrét témában például azt, hogy melyik embert lehet megenni, meg melyiket nem.

A lebutított parancsolatok a gyerekeknek / gyerekes gondolkodású embereknek valók. Például a tízparancsolat is. Ölni is szabad, hazudni is, felebarátunkat nem tisztelni is --- szoktuk is csinálni, csak jó indok kell hozzá.

Ami megzavar most, hogy ismerlek, ugye, egész közelről, és te ennél sokkal-sokkal komplexebben gondolkodsz. Hogy ne döntsük le a tabut, mert akkor minden borul? Helló? Ez honnan? Ne már, ez lekezel mindannyiunkat. Szerintem túl sokat vagy 5 év alattiakkal... :P

3. Halottat nem eszünk
Ha a ténybeli részét nézzük, nálunk, közép-európaiaknál mindig ismert, hogy miben hal meg valaki. _Mindig_ látja orvos. Ha meg valaki hirtelen hal meg, akkor végképp megnézik. De ez csak egy tárgybeli dolog, nem itt van a lényeg.
Először is, a döghústól nincs mit elkapni. Ez a tiltás is a gyerekeknek szól, hogy ne taperolják a döglött állatokat, mert ott vannak kórokozók. De ha felveszed az autópályán kilapított macskát, és 4 órán keresztül főzöd, _semmi_ bajod nem lesz tőle. A főzés az egy ilyen szakma.
Illetve, vannak betegségek, amiket nem lehet kifőzni (például a kergemarhakór), de ott meg ugyanezért a friss hentesáru is halálos.

Ja és még valami. Hogy melyik állatfaj tekinti a saját faját zsákmánynak. Nem tudom, van-e értelme az állatok viselkedését felhozni, de elég sok. Hogy a szívedhez közelállót mondjak, például a macskák néha megeszik a saját kölykeiket(!). A macskák egyébként is durvák, tesznek az emberi erkölcsre: vérfertőznek is, ha módjuk nyílik rá -- érdekes egyébként, hogy ezt megemlítetted, épp a napokban keveredtem vitába valamelyik blogon a vérfertőssél kapcsolatban, és előre szólok, hogy azzal kapcsolatban is kész vagyok nekimenni minden szokásos érvnek.:)

4. Hogy esznek-e kutyát.
Van, ahol esznek, sőt a fenti kép, ahol egy embert darabolnak éppen, az is teljesen kortárs. Mindig is volt/van, ahol ettek/esznek kutyát és embert. Ebből is látszik, hogy a tabuk elég véletlenszerűek.
Mindenesetre mi, európában egy ideje nem eszünk kutyát. A huszadik század elejéig teljesen normális volt, de azóta a legtöbb országban tövények tiltják.

Azt meg, hogy ki mihez kötődik, azt ne hozzuk fel. Ez egy nagyon rossz érv. Senki nem mondja, hogy az család, aki húsvétre nyuszit ad a kislánynak, egye meg konkrétan azt nyuszit. Ettől még nyúlpörkölt oké. Senki nem mondja, hogy meg kell enni kedvenc lovadat (tehetősebbeknél). Ettől még a lókolbász oké. Nils Holgersson sem ette meg Márton ludat -- ettől még a libasült oké. Senki nem mondja, hogy edd meg Mazsit, vagy bárki/bármi olyat, amihez kötődsz. De ez hadd ne legyen már általános érv.

Na így. Azért pipultam be a múltkor, mert ahogy írod, az ember egyedül többet ér rá érzelemspirálokban elveszni, és bennem egyébként is rém sok düh van, és amikor az eszembe jutnak az ilyesmi begyöpösödött, értelem nélküli korlátozások, az olyan nekem, mint a vörös posztó. Egyszer majd szeretnék írni az iskoláról is, de ott valszeg tényleg annyira felhúznám magam, hogy mennék, és felgyújtanám az első thai iskolát, ami szembejön. Düh van, düh van mindenütt.:)

Remélem, nem baj, hogy a fentieket leírtam, és persze, menjünk csatangolni. Én is szoktam rá gondolni, és a hűtőmágnesed is kint van a hűtőmön. Csak mondom.:)

vladimir0370 2012.10.07. 17:55:56

Vazze! Ma' megen' belecsapta' a lecsoba!

Volt egy ido, amikor meggyozodesem volt, hogy a temetesi szertartas egy szar, semmire se jo felhajtas.
Viszont nagyon sokat nem gondolkodtam egy idoben a szervatultetesrol.
Volt, amikor azt gondoltam, hogy a halalt (barkiet) teljes nyugalommal kene fogadni, hiszen az a szuletessel jaro, elkerulhetetlen mellekhatas, az elet velejaroja.

Aztan mindezekben annyira biztos voltam, hogy nagy pofaval, polgarpukkaszto, nyers stilusban barmikor kepes es hajlando voltam vele megbotrankoztatni a kornyezetemet. Ezt mondjuk eleg egyszeru megtenni.

Aztan 'kisse' alabbhagyott a

vladimir0370 2012.10.07. 18:15:40

Ezt elkuldtem valahogyan mielott befejeztem es leellenoriztem volna. Bocsanat. Tehat:

Aztan 'kisse' alabbhagyott a lelkesedesem a tabudontogetesben, amikor az ot eves fiam 24 ora alatt tavozott akut agyhartyagyulladasban. Szerintem olyan ember ertekezzen a 'Pistike tovabbel szerveivel a Jancsikaban'-rol, akinek mar volt 'Pistikeje'. Mert amikor nekem volt 'Pistikem', akkor az en fejemben a 'Jancsika' es a szulei jartak, amikor dontest kellett hoznom. Es kib...ottul tudtam, hogy a fiam nem fog tovabbelni.

Erre varja' gombot!

Kutyaevesrol: Feltunt mar, hogy tobbnyire nem eszunk husevoket?

Krematorium: Egy nagy turot a halottakkal futenek! A tetemek elegetesehez aktiv energiabevitelre van szukseg - mivel az emberi testet nem lehet meggyujtani, vagyis nem eg magatol, - aminek kihasznaltsagat lehet fokozni, ha a hot masra is hasznaljak.

A becsatolt video nem nezheto mobilon. Legy szives, olyanokat tegyel be, amik smartphone-on is elerheto. Elore is koszi.

Kulonben meg rajtam kivul csak csaladtagok koreben nepszeru blogod? :-) Kezdem betolakodonak erezni magam!

hugi79dg 2012.10.07. 19:02:21

Vladimiro:a bejegyzésed első része okozta megrendülés elég erős ahhoz, (három kisgyermek anyjaként), hogy nem hinném, hogy bármit is képes legyek rá mondani (nyilván nem is azért írtad, és mindent hallottál már, amit erre idegenek mondhatnak),azon kívül, hogy minden elismerésem az erődé, hogy erről beszélni tudsz.
Mindenki, aki szülővé válik, már attól "visszavesz az arcából", hogy szülő lesz. Amolyan kr.előtt/után érzés, ahol az ember már valahogy nem lelkesedik a tabudöngetésben. Én is sok témában lettem visszafogottam, konzervatívabb, szelídebb. Igaz, öregszem is. :-)

És - tudtommal - én vagyon az egyetlen rokon. :-D Bár tény, hogy legtöbben innen-onnan ismerik hősünket. Úgyhogy mindenképpen Isten hozott a kommentelők körében.:-)

Édes Öcsém! Imádom, ha szépeket mondasz, de ha csak azért, hogy komplex gondolkodású legyek a szemedben továbbra is, nem tagadom, hogy úgy érzem, hogy embert enni bűn. Sőt, nem győztél meg most sem, valahogy úgy érzem, hogy igazam van, de komolyan ígérem, hogy elgondolkodom ezen is, amit most írtál. (Hisz mindig el szoktam.) A személyes vitánk valszeg hosszabb lenne,és lehet, hogy nem közelednének az álláspontok. Legalább elismered, hogy próbáltam racionális érveket felhozni?;-D

Szóval nem csillapult a dühöd Keleten sem? Vigyázz, tényleg növelheti ha bezárkózol! Ottani emberek között kéne keresned egy barátot, hátha valami olyan megvilágításban látja és láttatja a dolgokat, amiben mi nem tudjuk. :-)

hugi79dg 2012.10.07. 19:06:19

Ja, és a hűtőmágnes válasz az emailben feltett kérdésre is. Imádlak! :-D

vladimir0370 2012.10.08. 00:02:13

Koszi, hugi79dg, a sziveslatast. Ha gondolod, beszelhetunk a tortentekrol. A batyadnak irtam rola nehany dolgot. (A kapcsolodasi pont ott van, hogy Thai felesegem van, aki most eppen Loei-ben varja, hogy beinduljanak a szulesi kontrakciok lehetoleg nem korabban mint a jovo honap eleje.) Szerintem nagyon tanulsagosak a tortentek. Teljesen mas szemmel nezek a vilagra azota. Nem azert irtam ezekrol, mert tudatni akartam mindenkivel a tortenteket; csak bosszant, hogy neha nem vagyok benne biztos, hogy emberek tudjak, mirol mondanak velemenyt. Olvastad Aronsontol A tarsas lenyt? Kiserletekkel bizonyitottak, hogy nagyon keves koze van annak amit egy adott hekyzetben teszunk ahhoz, amit gondolunk arrol, hogy mit is tennenk abban az adott helyzetben, ha megtortenne. (Nekem a fiam megszuletese nem volt BC es AC, csak a tavozasa.)

Th's child! Gondolkodtam, hogy mi is volt olyan furcsa nekem a felvetett kerdeseidben. Aztan rajottem, hogy egyszeruen belesetaltam abba a provokativ csapdaba, amiben egy bizonyos szemszogbol ranezel a vilagra, kiragadsz belole par reszletet, aztan kielemzed, milyen ostobasag is ez meg az. Fokuszalsz egy-ket reszletre, mikozben gyakorlatilag a filozofiai megkozelites lenne a lenyeg. Raadasul az osszes vilagnezet hipotetikus.

Ugy dontottem, hogy lemegyek a boltba, veszek egy uveg sort (a legfinomabb cseh  Budweiser-t), valamint egy uveg bort (kivalo savignon blanc New Zealand-rol) - szerintem a thai kornyezetben mindkettonek az elvezete egy kisse nehezkes lehet neked jelenleg (csak hogy a thai gastronomiai elvezeteket vagy azok korlatait is erintsuk vegre egy picit :-), es mire mindkettonek a vegere erek, megprobalom vilagossa tenni, mire is gondoltam, ahelyett, hogy atmennek a szomszedos biliard klubba, es a keddi 9 ball single league-re keszulnek - alkohol nelkul, termeszetesen. (Jajj, de szep mondatot sikerult kiizzadnom! :-D )

A nezopontod a kovetkezo. Az ember egy hustomeg a csontvazon nemi kiegeszito szovet kisereteben. Termeke az evolucionak, vagy barminek - onzo genek fejlodesenek stb. Az ember mint faj eljutott valahova a nagy valtozatossagaban. (Ugye, az is kerdes, vajon egy faj vagyunk-e. A faj definicioja: egymas kozott szaporodokepes utodokat letrehozni kepes egyedek csoportja - ha jol emlekszem. (Lo es szamar kepes letrehozni az oszvert, de az oszverek nem tudnak szaporodni egymas kozott, tehat lo es szamar nem egy faj.) Aztan allitolag az egy gondosan eltitklot dolog, hogy ez bizonyos embercsoportok kozott nem lehetseges. Namost itt a baromi nagy 'mindannyian egyenlok vagyunk' es 'egy a szine csak piros a ver' cuccokat ki lehetne dobni az ablakon, es nyugodt szivvel lehetne lemeszarolni mas fajokat stb. Persze a nezopontodbol kiindulva ennek egyebkent sem lenne semmifele moralis akadalya - akkor sem, ha eppen egy faj lennenk - mint ahogyan egyeseknek nincs is kifogasa ez ellen.) Egyebkent pusztan materialis lenyek vagyunk, az egyetlen cel a tuleles vagy elvezet vagy boldogulas vagy ego vagy kinek mi a fontos. Minden szakralis, metafizikai, spiritualis, erkolcsi, moralis, vallasi, tradicionalis es hitbeli dolog ennek a materialis evolucios embercuccnak a kitalalt szellemi/fantazia-termeke. (Hogy a tuleleset stb. oltimalizalja, eselyeit novelje, meg ilyenek.) Hivjuk ezt egyes szamu vilagnezetnek (VN1).

Na most te VN1-bol ranezel az emberhus-evesre, a krematoriumra, a 10 parancsolatra, Jezusra, Buddhara, Krishnara es az eleg lesujto eredmenyt hoz. Hiszen csak anyag vagyunk, az erkolcs kitalalt dolog. Semmi mas nincs, csak a jelen es en. Bocsanat, csak EN. Mindent megtehetek, mert en vagyok az egyetlen, ami szamit. Azok a kerdesek, hogy ehetek-e emberhust, baromira nem erdekesek. (Legfeljebb arra jok, hogy egy blogon vitatkozgassunk virtualisan erdekes kerdeseken.) Mivel csak materialis es egyszeri dolgok vannak, es az egyetlen fontos dolog en, bocsanat: EN vagyok, nincsenek szabalyok, nincsenek korlatok. Az egyetlen korlat legfeljebb a sajat tulelesem, boldogulasom stb. Innentol az embereves vitara sem erdemes, csak allovizet ovatosan megkavarni valo topik. Innentol embert is olhetek. Sokat. Vagy barmit. Semmi sem korlatoz, csak sajat magam. Egyfajta isten vagyok (a primitivebb, rovidebb eletu, korlatozottabb hatalmu es erkolcstelen fajtabol). Erdekes ugye, hogy a jelenleg hatalmi poziciokat bitorlo emberekbol milyen sokan gondolkodnak igy. Minden szabaly, amit emberek valaha is elfogadtak, csak a celjaik elerese erdekeben szuletett. Es abban a pillanatban elavult, amikor rajottunk, hogy onzo erdekeinket nem szolgalja; legyen az 'ne olj' vagy 'ne egyel emberhust' vagy 'adj eletteret a rokkantaknak' vagy 'temesd el a halottaidat' stb. A hagyomanyok ertelmetlenek, a szabalyok csak kibontakozasunk es hedonizmusunk megvalositasa ellen vannak. De milyen franko, hogy masok kovetik oket, hiszen igy egyszerubben tudjuk oket seggbe kurni. Micsoda lepeseponyben vagyunk, hiszen mi fedeztuk fel elobb, hogy szabalyok nelkul is lehet jatszani. Mindent megtehetunk, es ha veszitunk vagy tevedunk, semmi kovetkezmenye nincs.

Ezzel szemben allnak a spiritualis ertekekeket kepviselo szemleletek. (Szandekosan nem torvenyeset irtam, hiszen a torvenyek iroi sokszor mennek szembe az erkolccsel, hasonloan a VN1-hez, csak probaljak nezetuket szeles korben elfogadotta tenni.) A spiritualis megkozelitesek a jelenlegi letformankon tulmutato ertekeket kovetnek. Ezeket foldi torvenykezes nem irhatja felul, hosszabb tavra mutatnak, tetteink kovetkezmenyekkel jarnak, hosszu tavon gondolkodnak. Szerinted viszont ez a megkozelites csak az emberi gondolkodas materialis termeszetebol eredo kovetkezmeny. Namost valoszinuleg sejted a privat emailjeimbol, hogy van nemi tudasom a problemak tudomanyos megitelesehez. Biztosan allithatom neked, hogy semmifele spiritualis, erkolcsi, vallasi vagy hitbeli hipotezis nem 'evidence based'. A problema az, hogy a materialis megkozelites legalabb annyira szenved az 'evidence based' tenyek hianyatol, mint barmilyen masik. Igy kijelenthetjuk, hogy a te VN1 nezopontod semmivel sem kulonb, semmivel sem felsobbrendu, semmivel sem megbizhatobb mint barmelyik masik. Ugyanolyan hipotezis, mint barmelyik masik. Tudomanyos megkozelitesbol. Marmost miert is reszesited ezt a hipotezist elonyben a tobbivel szemben? Pusztan szubjektiv megfontolasbol, aminek semmilyen racionalis alapja nincsen - tudomanyos szempontbol. Pusztan az onzes.

Szerinted melyik vilagnezet, ha tetszik hipotezis lesz hosszabb eletu?

Igy hat javaslatom az, hogy vagy vitatkozzunk a thai konyharol, illetve a jollakasrol thai modra. Vagy arrol, hogy milyen hipotetikus megkozelitest alnalmazzunk az elet ertekeinek megkozelitesehez. Ehhez kepest a thai konyha es jollakas rendkivul lenyegtelen kerdes lesz.

Kivancsi vagyok, mire es miert vagy olyan duhos. Ird meg, legy szives, ha nem itt, akkor emailben. Valahogyan olyan erzesem van, nekem volna miert duhosnek lennem, es nem ertem, mi az, ami nalad ennyire nem stimmel, es kiverte a biztositekot ilyen hosszu tavon.

Harom kis korty maradt a borbol. Ezt iras nelkul fogom elvezni. Nagyon kivancsi vagyok, mit hoz ki ez a megjegyzes beloled. Remelem, megosztod velem a gondolataidat a fentiekkel kapcsolatban valamilyen formaban. Udv,

Vlad

hugi79dg 2012.10.08. 22:48:37

Öööö, nem akarok fogadatlan prókátor lenni, és azt is belátom, hogy 13 év alatt az ember sokat változik (ennyi ideje nem lakunk egy lakásban/városban, tehát a véleményt emlékek, azt követő benyomások és beszélgetések és nem napi szintű tapasztalás alapján alakítom), de azt gondolom, hogy hősünk ILYEN FAJTA önzésben nem szenved. Tudjátok, szerintem az erős kötődéssel járó aktív kapcsolatok hiánya távolít el ennyire az EMBERI-től. Azt gondolom, hogy minden kizárólag elméleti, hűvös és tudományos vizsgálata valaminek, ami ösztönök és érzelmek hatásai alatt viselkedik, eleve csak téves és torz eredményt adhat. Ha az a kérdés, hogy miért érzünk és gondolunk valamire valahogy, akkor hiba kivonni a képletből a (nem tudom, eredetileg mit jelent és mire mondják, de szerintem ide illik) a kollektív tudattalant, és a minket irányító érzelmeket. Ha az emberiség túlnyomó része azt mondja, érzi valamire, hogy bűn (hisz a közösségi morált mindig a többség adja, nem egy-egy eltérő, más egyed), akkor az az. (És nem azért, mert nincs igényem gondolkodni, vagy megkérdőjelezni örökölt dogmákat. Nekem a vallás sem igen megy, pont ezért.) És ha valamire az emberiség nagy részének érzelmi válasza van, akkor nincs semmi más valós válasz, és ez sem ér kevesebbet, mint bármi egyenlettel levezethető válasz. A vizsgálatnak mindig idomulni kell kedves öcsém ahhoz, amit vizsgál, csak úgy van értelme. Ez nem butaság, vagy gyerekesség, SZERINTEM. Én is azt hiszem, hogy kiragadsz egy bizonyos nézőpontot és részletet, és önmagában azt vizsgálva nyilván más képet kapsz, mint ha máshonnan is látod. De alapvetően az egyetlen baj ezzel, hogy ffeldühíted magad vele. Ha csak lazán elmerengsz ilyeneken és nem lesz belőle személyes harag, addig polemizálhatunk ilyeneken.

De: abszolút tabukról beszéltem, nem arról, hogy ne egyél kukoricát tejjel, mert hasmenésed lesz. Kevés abszolút tabu van, de azokat ugyanúgy elfogadom, mint hogy veszélyes konnektorba nyúlni.

Ahhoz, hogy elfogadj egy erkölcsi ítéletet irányadónak nem kell aluliskolázottnak lenni, inkább beállítódás és szocializáltság kérdése ez.
Ami a hóhérokat, katonákat illeti, kevés embernek adnak ilyen jogokat és azokat is nagyon erősen szabályozzák. De nem bizonyos embereknek megengedett emberevésről volt szó. Mindenesetre tuti, hogy jobban félek az emberek sötét, állatias oldalától, mint Te. :-)

Az a tabu, hogy halottat nem eszünk, nyilván a modern orvostudomány előtt alakult ki és így akár tarthatod elavultnak, azért én engedek az ösztöneim parancsának és kerülöm a döghúst. Ugyanakkor ha lezuhan velünk egy repülő és kitöröd a nyakad és nincs más kaja, én is megeszlek. És ugyanezt a jogot most bátran megadom neked is velem kapcsolatban. ;-)

A kötődés érve meg nem rossz érv. Hanem a legjobb. Mert nem kell gondolkodnom, nem kell végiggondolnom és döntenem, hanem eleve zsigerileg kizáró ok, hogy tudom, hogy valaki, valaki, aki ember, mint én, kötődik hozzá. És mindenkitől (halló Világ, tessék tudomásulvenni!!!) elvárom, hogy akikhez én kötődöm, azokat is ugyanígy tartsák tiszteletben. Rosszul fogalmazva: megvakarom a hátadat, ha megvakarod az enyémet. Ha valaha szeretsz, ha kötődsz, az érzést (a saját érzelmeidet is) tiszteletben tartva, nem eszed meg más hozzátartozóját. Mert némi empátia elég ahhoz, hogy ebben megakadályozzon.

De nem voltál sem bántó, sem udvariatlan, úgyhogy bármikor ugorj nekem így! :-D!!! (Aztán vegye be a gyomrod, ha válaszolok… ;-))

Vladimiro: Nem olvastam az említett könyvet, most viszont rákerestem a neten, és miután belekukkantottam az „Aronson: A társas lény című könyvének összefoglalása” dokumentumba, azt hiszem, hogy ehhez a témához több érzéked és tudásod van, mint nekem valaha lesz. Bár műkedvelő szinten szeretek az EMBERen gondolkodni, bevallom, sajnos csak ritkán kapok nagyobb lökést a baráti csevejnél picit is magasabb szintre. (Különben pont a tesóm az, aki általában inspirál, látókört tágít nekem.)
Most akkor jól értem, a feleségeddel külön országban töltitek az terhesség utolsó heteit? Nem lehet könnyű, kitartás! És teljes szívemből minden jót kívánok! :-)

vladimir0370 2012.10.09. 01:03:54

Koszi. Nem egyszeru tavol lenni. Igyekszunk minden nap beszelni. Attol felek, hogy elobb fog szulni, mint ki tudnek menni hozza.

Nem akartam velemenyezni senkit. Egyszeruen csak arrol van szo, hogy a leirt szempontbol nincsenek tabuk, es Th's child ebbol a szemszogbol dontogeti oket. Ez nem jelenti, hogy ugy is el. (Ugye azt a kerdest is feszegethetnenk, hogy tabu-e gyermekekkel szexualis kapcsolatot letesiteni. Hiszen lehet ugy is csinalni, hogy ne fajjon, esetleg jo is legyen a gyermeknek... Na megsem gondolnam, hogy ettol a vitatol valaki is pedofil lenne.) Emberunk valoszinuleg ertekrendi valsagban van eppen. (Na, tenyleg szemetseg jatszani a psychologust... Bocsanat.) Mindannyian a ket leirt polus kozott helyezkedunk el valahol. Amikor viszont azt mondod, hogy 'osztonosen' viszonyulsz valamihez, akkor azert gondolkodj el azon, mennyi oszton es mennyi szocializalodas van bennunk. A testveri szeretet peldaul oszton vagy szocializalodas? Esetleg csak egy tabu?

Aronson egyebkent nagyon kozerthetoen ir a szocialpszichologiarol. Nagyon erdekes.

Nekem az a furcsa, hogy mi a turot keres itt a harag. Milyen felbaborito dolog van abban, hogy egy kultura hova fejlodott (minden feleslegesnek tuno sallangjaval egyutt.) Az eletben nincsenek jo vagy rossz dolgok. Egyszeruen dolgok vannak, valamint a mi interpretacionk (az NLP szemuvegnek hivja, amin keresztul az egyen ranez a teljesen semleges vilagra.) Ha valaki ugy nez a vilagra, akkor a vilag ellenseges. Ha maskent, akkor baratsagos. Vagy lehet barmilyen. De senki nem tud sajat maga elol elmenekulni. A problemak nem a kornyezetunkben vannak, hanem bennunk.

Ahogy oregszem egyre tobb jot talalok a rosszban, es egyre tobb rosszat a joban. Mindenben van valami jo. Mindenben! Th's child a legjobb kornyezetben van ahhoz, hogy megtanulja, a legnagyobb ertek az eletben az egyensuly. Nagy igazsaga ez Buddhanak!

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2012.10.09. 20:39:53

Oké, látom, megint az én pszichémet boncoljuk élve, de hát ilyen ez a blogszakma, menjünk sorban!

Vladimir:
Eltaláltad, a budweisert meg a sauvignon blanc-t irigylem. A sör még
hagyján, de egy jó üveg bor (megfizethető áron) hiányzik nagyon!

Az biztos egyébként, hogy a blogom nincs az internet leglátogatottabb
oldalai között. Ezzel együtt kell tudnunk élni.:) Mégis, nekem úgy
tűnik a látogatottsági adatok alapján, hogy főként számomra idegenek olvassák. Mivel nem kommentelnek, nem
tudom, hogy kik azok, és hogy kerültek ide, és hogy vajon ugyanazok-e,
mint akik két hónapja kattintottak ide, vagy mások, mindenesetre
szerintem se érezd magad betolakodónak.

Részletkérdés, de melyik embercsoportok nem képesek egymással termékeny utódot
nemzeni? Eddig ilyenről nem hallottam, asszem.
Egy kicsit félremész a mondandóm - és a jellemem - értelmezésével
kapcsolatban. A legkevésbé sem vagyok az a Raszkolnyikov típusú jellem,
aki azt hiszi, hogy felette áll a morális szabályoknak. És nem is
relativizálom ezeket a szabályokat. Nagyon komolyan (túl komolyan) veszem az erkölcsöt, és valóban sokféleképpen lehet megközelíteni az erkölcsi "jó"-t, ebben teljesen igazad van. Az én erkölcsi "jó"-m az, hogy próbálj ne ártani másoknak. Ez egyszerre nagyon erős és nagyon gyenge követelmény.
Mielőtt továbbmennénk, egy zárójeles megjegyzés: erkölcsről vitázni
írásban nagyon nehéz. Egy üveg bor mellett könnyebben menne -- és ezzel
nem akarok kibújni az értelmes véleményalkotás felelőssége alól, de
amikor azt írod, hogy csak a saját látásmódunkon/interpretációnkon múlik,
hogy a világ ellenséges-e, akkor van egy belső ellentmondás a mondandódban. Sőt, az enyémben is van. Te azt mondod, minden a szemüvegeden múlik -- mégis hiszel a tabukban. Ez ellentmondás.
Értem, hogy mit értesz a szempontjaink teremtő ereje alatt, de nem így látom a világot. Szerintem vannak egészen szilárd dolgok, amik nem a szemüvegünkön múlnak. -- És mégsem hiszek a tabukban. Lám, ez IS egy ellentmondás.
Követhető, amit akarok mondani, ugye?

Mindegy.
A lényeg, hogy a VN1 világnézet nem az enyém. Az én világnézetem a "ne árts a másiknak" maximája. És egy csomó tabu ebben a viszonyítási rendszerben nem értelmezhető. Csak néhányat mondok -- nem akarok mindről külön vitát nyitni, csak példák.

Ha szexelek a kutyámmal -- kinek ártok?
Ha szexelek a halott feleségemmel -- kinek ártok?
Ha szexelek a nagymamámmal -- kinek ártok?
Ha megeszem a halott kutyámat -- kinek ártok?
Ha megeszem a halott nagymamámat -- kinek ártok?

És vegyük észre, hogy például a homoszexuális-lobbinak pont ez a fő érve. Homárnak lenni mifelénk épp ilyen tabu, és a legtöbbünket undorít is. De a fő érvük: kinek ártanak vele? Kinek képzeli magát a társadalom, hogy beleszóljon ebbe? Kinek képzeli magát a társadalom, hogy beleszóljon, megehetem-e az én saját hozzátartozómat?

És nem, nem érzem úgy, hogy az erkölcs csupán egy huszadrangú dolog lenne. De amit írsz, hogy mind egyfajta istenek vagyunk -- ezt így gondolom én is. Ahogy a drága józsef attila mondja: "az én vezérem bensőmből vezérel". Mindazok, akik egy vallástól, spirituális hagyománytól vagy istentől várják az útmtatást, azok éretlen baromarcúak. Te egyébként az írásaid alapján egyáltalán nem tűnsz ilyennek.

Az ember kell, hogy legyen saját maga irányítűje. És aki ez alól kibújik, az egy 5 éves gyerek. Pontosan EZ a baj a tízparancsolattal meg a tabukkal. Guess what, nem eszem embert, és nem szexelek a halott nagymámmal -- de nem azért, mert egy tabu tiltja. Az én belső útmutatásom mondja, hogy nincs hozzá gusztusom. De ha a szomszéd szexel a halott nagymamájával, mielőtt megeszi, nem szólok rá semmit -- ki akkor a toleráns? Én vagy te?

Világnézeti vitákról egyelőre ennyi.:) Az emailedre is válaszolok hamarost, de valószínűleg nem ma. És jó, hogy említed aronson könyvét -- kevés könyv van velem itt thaiföldön, de az pont itt figyel a polcon.

@hugi:
Elolvastam, amit írtál, és megint csak: semmiben sem értek egyet.:)

"És ha valamire az emberiség nagy részének érzelmi válasza van, akkor nincs semmi más valós válasz"

Nekem az a bajom ezzel, hogy nem nézel ki a saját környezetedből.

Elfogadod a saját környeted tabuit/véleményeit, és akkor ez így biztos rendben is van. Mi van a többi kultúra érzelmi válaszaival?

Mondok példákat.
Az emberiség nagyon-nagyon nagy része (80+ %) vallásos. Te azt mondod, neked mégsem megy. Mi is van akkor az érzelmi válasszal?

Egész komoly méretű társadalmakban kezelik most is állatként a nőket.

Nálunk is egész új dolog, hogy a magadfajtáknak meg van engedve, hogy értelmes és magukért kiálló nők legyenek. 150 évvel ezelőtt hogy vélekedtél volna erről? Hogy úgy van rendjén, hogy a nők másodrendűek? Az meg a szemünk előtt zajlik, hogy ma már a melegeket sem verheti agyon senki a nyílt utcán. Azt tudjuk, ugye, hogy ez pont egy tabu, ami a szemünk előtt dől le?

A másik.
A kukorica+tej (a példád szerint) meg az emberevés ugyanaz a tabu. Ugyanaz a súlycsoport. Vannak helyek, ahol lefejezik a férfiembert, ha nem tenyérni hosszú a szakálla. Vagy ha lerajzolja a prófétát. Tényleg. Ezt nem túlzásból mondom, ha akarod, küldök át ilyen lefejezős videót. És van, ahol esznek embert -- míg nálunk börtönt kapsz érte.

Úgyhogy igazán "abszolút" tabuk, az egész emberiségben és az egész történelemben betartott tabuk nemigen vannak. Ezek véletlenszerűen kialakult dolgok, és nem kéne kérdés nélkül elfogadnunk őket. Ebben egészen szilárd az álláspontom.:)

Ja, és még valami a dühről (vladimir kérdésére is):

Nem történt velem semmi különös trauma soha életemben. A problémám az, hogy nem működik jól a düh-levezető szelepem.

Azt gondolom egyébként, hogy az igazán megrázó dolgok miatt (tehát pl. ami veled történt, vladimir), inkább szomorú az ember, mint dühös. Én legalábbis a saját top kínjaimért inkább szomorú vagyok, mint dühös.

Viszont kellemetlenségek meg mindannyiunkat érnek. A normális ember túl lesz rajtuk, én meg valahogy nem.
Mondok példát: mindannyian járunk iskolába, és mindannyiunkat bántanak ott. A legtöbben valamiért ezt elfelejtjük/elbagatellizáljuk, de én nem.

És a legrosszabb, hogy nem csak hogy emlékszem, mivel volt velem geci egy tanár valamikor 1991-ben, mondjuk, hanem hogy így felnőttként azt is látom, mennyire alávaló és méltatlan és sportszerűtlen dolog volt bántania egy védtelen tizenpár éves fiút. Mivel ezt látom, most már dühösebb vagyok, mint tizenpár évesen voltam. És azt is látom, hogy az emberek többsége tényleg kitörli ezeket az emlékei közül, és ugyanúgy kész beadni a saját kölykeit ugyanezekbe az iskolákba. Ez még dühösebbé tesz.

Szóval az egész egy ilyen nagyon önerősítő ciklus. Ugyanazok a szokásos sérelmeim vannak, mint bárki másnak (tényleg), csak én valahogy nem tudom elfelejteni/letagadni őket.

És ezt a dühöt nem lehet levezetni. Nem mehetek oda pofáncsapni az illetőt -- nő is, öreg is, jaj nem illik. És látjátok, ez egy újabb társadalmi tabu, ami kiszolgáltatottá teszi az embert. Ott állsz védtelenül, amíg valaki belédtapos. És nem tehetsz semmit, mert jaaaj, tanárt-nőt-öreget nem ütünk meg. Akkor sem, ha rohadt gecik.

Szóval megnézem néha ezeket az embereket az iwiwen, és az legalább vigasztal, hogy szép lassan rákot kapnak úgyis meg megdöglenek, én meg sörözöm és online pornót nézek.
Meg megnézem a kortárs iskolai faszfejeket/bully-kat, és látom a balatoni nyaralós képeiket a rosszarcú asszonyuk meg a szutyok kölykeik mellett. És itt ülök, és csendben rosszat kívánok nekik.

Szóval semmi különös sérelem nem ért, csak ugyanazok, amik másokat is. Csak nem tudom levezetni. És az, hogy "asztalcsapkodás"-ig bepipulok, sajnos csak képes beszéd. Sohasem csapkodok, sohasem kiabálok, és sohasem ütök meg senkit. Pedig kéne.

Így érthető?:)

vladimir0370 2012.10.10. 02:22:54

Lecsót foztem, de tettem bele soya sauce-t meg oyster sauce-t. Nem orthodox fajta, de ha mar itt hagyott a felesegem ilyen cuccokat, es sozni sem kell, ha hasznalom oket... Nagyon finom lett! (Ezzel letudtam a kotelessegem a blog cimehez kotodo gasztronomiai hozzaszolassal.)   Hajj! Nem a blog szakma ilyen, hanem ez az egesz a te psychedrol szol, valamint a hozzaszoloekrol. Ez nem a mellekhatas, hanem ez a lenyeg. Most szepen vegigmegyek a hozzaszolasodon, aztan szisztematikusan rendezem a felreerteseket, illetve nagy okossagokat fuzok hozza. Ma ejjel nem iszom.   A nem egy fajba tartozo embercsoportokrol csak pletyka szinten hallottam. Meg azt, hogy gondosan titkoljak. Nem tudom, igaz-e, es engem nem is erdekel.   Nem akartalak jellemezni, azt hittem, ezt huginak is vilagossa tettem. Azt irtam, hogy egy bizonyos szemszogbol nezel ra a vilagra. Ugy ertettem, a blogban. Ez nem jelenti azt, hogy azonosulsz is vele, hiszen mi olyan szerencses teremtmenyek vagyunk, hogy barmilyen szemszogbol ra tudunk nezni a vilagra, ennek csak mi magunk vagyunk a korlatai.   Megjegyzem, erkokcsrol azert nehez vitatkozni, mert nagyon sokfele elfogadott szabalyrendszer van. Ezeket a szabalyrendszereket hivhatod torvenyeknek, hitnek, vallasnak, szokasnak vagy hagyomanynak. (Bizonyara tobb ilyen is van.) Namost az erkolcs onmagaban ertelmetlen, csak az adott rendszeren belul ertelmezheto. Egyelore nincsen altalanosan elfogadott, egyetemesen ervenyes szabalyrendszer. Sokan belefutnak abba a hibaba, hogy elbeszelnek egymas mellett, mert a kozos platform hianyzik. Tehat elsore abban kene megegyeznunk, hogy milyen szabalyrendszert is fogadjunk el, ami alapjan ertelmezhetjuk az adott kerdest. (Peldaul hogy lehet-e szexualis kapcsolatot letesiteni gyermekkel, ha az neki is jo...)

Igen, minden rajtunk es a szemuvegunkon mulik. Es azt is irtam valahol, mindannyian a ket szelso polus kozott helyezkedunk el. Miert ne lennenek hiedelmeim, vagy eleve elfogadott tabuim, ha igy jobban tetszik. Irtam, hogy azok vagyunk, amit elhiszunk magunkrol. Vannak dolgok, amiket eleve kaptunk valahonnan - neveles, tanulas,korabbi tapasztalatokbol levont helyes vagy helytelen kovetkeztetesek, - amiket nagyon nehezen teszunk le. Nincs ebben semmi rossz. Azert vagyok itt, hogy tanuljak, fejlodjek. Hahó! Az egesz arrol szol, hogy a szemuvegem tele van tobbek kozott tabukkal. Ezert nem latom a vilagot olyannak, amilyen az valojaban. Amikor mi ketten talalkozunk es beszelgetunk, akkor harom univerzum van jelen. Az egyik, ahogyan te latod a vilagot, a masik, ahogyan en, a harmadik pedig maga a valos vilag. Beszelgetesunk alatt ezt a harom univerzumot probaljuk meg kozeliteni egymashoz. Tehat: szemuveg!

Ha az erkolcsi rended abbol all, hogy ne arts masoknak, akkor az eleg gyenge cucc, es te is latod es megfogalmazod a ketsegeidet ezzel kapcsolatban - most is kozvetlenul, meg korabban is kozvetve. Persze te is hiszel tabukban, megha nem is akarod beismerni. Miert is jo, ha nem artunk egymasnak? Mindegy, valamikor kell, hogy artsunk a masiknak. Akkor mi az egyetemes szabaly?   Leirok egy erkolcsi rendszert, mert nem mi vagyunk az elsok, sem a legokosabbak, akik ezen gondolkodtak. Az eredetet nem arulom el, mert elhanynad magad. En viszont nem szeretek eloiteletesnek lenni, tehat megfontolom a kovetkezot. Legyen az erkolcsi megiteles alapja, hogy a legjobb tudasunk szerint az eletunk minden kesztetesi szintjen a leheto legnagyobb nyereseget hozzuk ki. Ezek a szintek nev szerint:
- mindenkinek sajat maga, vagyis az onzo tulelesi kesztetes.
- a masodik a szexualis vagy csaladi vagy szaporodasi kesztetes.
- a harmadik a kulonbozo csoportokban valo reszvetel kesztetese.
- aztan itt van maga az emberiseg.
- meg a noveny es allatvilag.
- termeszetesen az univerzum maga a kovetkezo.
- ezek utan a spiritualis kesztetes, fuggetlenul attol, hogy neked mit jelent.
- vegul pedig a vegtelen, vagy az isteni szint, fuggoen attol, ki miben hisz.
Barmit teszel, az minden szinten hatassal van; igaz, ez sokszor elhanyagolhato nehanyon. Es a legnagyobb nyereseget kell keresned. Nekem ez tetszik. Ebbe minden belefer, a kihatasod nagysaga is benne van (minel tovabb ersz el, annal tobb mindenre kell figyelned), a kulonbozoseged is benne van, es semmit sem szemlel elszigetelten, valamint minden vilagnezetet tisztel. Hogy tetszik? Tehat a kerdeseidre egyszeruen meg lehet adni a valaszt. Ha megdugod a halott nagyit, nem csak az a kerdes, hogy kinek artasz, de az is, hogy mit nyersz vele, milyen kornyezetben vagy, miben hiszel, mennyire maszol bele a meg elo nagypapa lelkebe, akinek a halott tisztelete fontos, de ugyanugy, hogy az aktualis tarsadalmi ertekekkel mennyire mesz szembe nyilvanosan vagy megbotrankoztatoan stb. Igy hat tul keves az informacio, hogy ezt a tipusu nekrofiliat ertekelhessuk.

A homoszexualisokrol annyit, hogy kit zavarnak? Addig senkit, amig masokat nem botrankoztatnak meg, es nem ugy allnak a dolgokhoz, hogy mindenki buzi, csak meg nem tudnak rola. A homarfelvonulas meg kozszemerem sertes. Sajnalom, hogy ezek az aberralt tetvek ilyen rossz kepet alakitanak ki masokban a normalis  kozossegi ertekeket koveto homoszexualisokrol. Es bar gyermekemet akkor is teljesen elfogadnam, ha meleg lenne, de az eg szerelmere, ezt az ertekrendet ne reklamozzak neki! Apropo, eloitelet. A hivo emberek, akik istentol varnak utmutatast, baromarcuak. En ismertem parat, akik ezt tettek, es egyenket tobb intelligenciajuk, targyi tudasuk es kepzettseguk volt, mint nekunk egyutt itt ezen a blogon. Mondhatjuk azt is, hogy ez az egyik tabud. Ugye? Persze, a belso utmutatasod... Te lennel az egyetlen ember, akit ismerek, akire a neveles, hagyomanyok es kulonbozo tarsadalmi behatasok semmifele hatast nem gyakoroltak, hanem csak belso utmutatast kovetne. En abban hiszek, hogy a hiedelmeid, tabuid es sajat magad alkotta korlataid miatt nem vagy minden tekintetben vegtelen teremto ero, mint isten. A tabuid miatt. (Az vagy, csak nem gyakorlod. Ok, en sem!) De ez az en hitem. Ugyanannyira bizonyithatatlan, mint a tied.

A vallasossagrol: Ha tagadod isten letet (nem ismered el), az is egy vallas, vagyis egy elkepzeles az eletrol. Hogy miert vagyunk egy adott kornyezetben, az nem a veletlen muve. Persze, hogy nincsenek abszolut ertekek. De ez nem jelenti azt, hogy valami az adott kornyezetben masnak nem ertek. Es kik vagyunk mi, hogy elvarjuk masoktol, hogyan gondolkodjanak, vagy kik vagyunk, hogy lebaromarcuzzuk oket, mert az univerzumuk mas, mint a mienk? Akkor most ki a tolerans? Mindenki azt kerdojelez meg, ami fontos neki. Miert bant teged, hogy masok ugy tartjak komfortosnak, ha nem kerdeznek, hanem elfogadjak az oket korulvevo ertekeket?   Gondoltal mar arra, hogy semmi sem veletlen? En igyekszem ugy atgondolni a dolgokat, hogy azt kapom, amit felepitettem sajat magamnak. Nem veletlenul valasztottam a szuleimet, akik abban talaltak meg eletuk ertelmet, hogy a gyerekeiket kitagadtak, unokaik kozott kulonbsegeket tettek (a fiamra konkretan ugy reagaltak, hogy nem az unokajuk), es fiaik expartnereit patyolgatjak es gyermekeikkent kezelik. En valasztottam oket, hogyan is neheztelhetnek rajuk? Akiknek meg tartozom, azt meg kell fizetni. Ha akarod, hivd karmanak. Senkinek, aki artott nekem, nem kivanok rosszat, nem utalom, duhos sem vagyok. Mert nem akarok peldaul rakos lenni. Es ha mar emlitetted a fiam. A temetes funkcioja nem azonos az elfoldelessel. Bucsut mondani valakinek erre az eletre fontos dolog, mint ahogyan emlekezni is. Osszejonni vele utoljara (meg szuleimnek is fontos volt - eletukben eloszor, - hogy a koszorujan hogy nagymamanak meg nagypapanak nyilvanitsak magukat), es megprobalni elengedni az uton, amit o valasztott - vagy kinek miert. Ez fontos, nagyon fontos. Es oszinten kivanom, hogy sohase ertsd meg, miert. Akkor sem, ha tudjuk, mindez javareszt onsajnalat.

Igy hat hajra! Remelem, ertheto, amit irtam. Ha nem, akkor jelezzetek. Lassan konyvet lehetne kiadni a hozzaszolasokbol. Reszesedest kerek profitbol!

hugi79dg 2012.10.10. 20:31:10

Vladimir: Én értem (talán, remélem), amit írtál, és mondjuk nem mindenben tudok egyetérteni, azonosulni, de azt hiszem,szerencsére ezt Te nem bánod. :-)
Én sokkal nyugatibb vagyok, nem bánom a dühömet és sosem tudnék abban hinni, hogy azt én választom, hogy hova szülessek. Hogy aztán mit kezdek a kapott helyzettel, azt már függ tőlem. A dühről meg azt gondolom, hogy az önvédelmünk nagyon fontos reakciója. Más kérdés, hogy meg kell tanulni uralni és levezetni olyan módon, hogy másokat ne bántsunk. De SOHA nem mondtam még a kölyköknek sem, hogy ne érezzék a dühöt, inkább azt, hogy tanulják meg kezelni. Tavaly karácsonyra már vettünk is egy kis gyerekboksz-zsákot. Ha gáz van, azt kell ütni, nem egymást és nem magunkat a földhöz csapkodni. De nem szabad elfojtani! Ha nem tudjuk levezetni, abból semmi jó nem sül ki. (Én is egy kis méregzsák vagyok :-D, és én is dühös vagyok, ha bántanak, hogy nem sokáig, nem őrizgetem, az inkább kényelemszeretet és önvédelem, de nem bocsátok meg, akár neheztelek életem végéig, mint az elefántok, csak nem aprózom el magam és az érzelmi energiáimat olyan emberekre, akik nem érdemlik meg. Kerülöm őket, nem akarok bosszút állni (még nem ért szerencsére olyan bántalom, de ha érne, el tudom képzelni, hogy akarnék), nem tartom a dühöt mások hülyesége miatt. De bizony, aktuálisan pusztítóan dühös tudok lenni! :-) És ráadásul nem is tartom ezt hibának. . Tőlem a keletiek hűvös távolságtartásnak tűnő hozzáállása tök idegen, én szeretem a szenvedélyeimet, nem is célom beolvadni egy semleges univerzumba. Ember vagyok, emberi vágyakkal, amikhez nagyon is ragaszkodom. Gáz? Ez van. És a karma dolog sem egészen tűnik tisztességesnek nekem, + túl kényelmesnek is tűnik mint válasz, ráadásul elég kegyetlennek is találom. (Ugyanakkor talán lehet szituáció, amiben szükség van erre a vigaszra, hogy az ember ne menjen hídnak.)
Bocsánat, tényleg senkinek a hitvallását nem akarom kritizálni, csak az enyém más. De ettől még nem tisztelem kevésbé mások hitét, sosem tudhatjuk, kié van közelebb ahhoz a valósághoz, amit szemüveg nélkül láthatnánk.
Más: Ja igen, én vallást említettem, nem hitet. Hiszen, hinni hiszek, csak nem tudom begyömködni semmilyen vallás keretei közé. De a „Es kik vagyunk mi, hogy elvarjuk masoktol, hogyan gondolkodjanak, vagy kik vagyunk, hogy lebaromarcuzzuk oket, mert az univerzumuk mas, mint a mienk? Akkor most ki a tolerans?” – Na, ez jogos!
Nem akarok semmilyen szexuális vonalra menni, úgyhogy csak két rövid észrevétel (sosem vagyok rövid? ):
Ha már kétszer említődött (ha csak felületesen is, de kétszer rándult görcsbe a gyomrom): gyerekekkel szex. Mi az, hogy gyerek? 14 éves? 6 éves? Nem akarok ezen a témán maradni, mert feszélyez, de azért azt gondolom, annyit megér, hogy egy 14 éves esetében (TALÁN már 12-13 évesnél is) van jogosultsága a kérdésnek, de alatta nincs. Egy gyerek belátási képessége még más. Ha azt mondom a gyerekemnek, mikor mindenáron akar valami új távirányítós repülőt, hogy jó, megkapod, de akkor két hétig nem eszel, belemegy. Ha azt mondom neki, hogy, jó, hogy innentől csak gumicukrot, meg csokit, meg kakaóscsigát eszel, ha szerinted neked az a jó, valóban belemegy. Pont ezért neveljük őket mi, felnőttek, mert még nem tudják, valami jó-e nekik, függetlenül attól, aktuális örömérzetet okoz-e. Teljesen mindegy, hogy egy kisgyerek mit gondol arról, jó-e neki a szex. Egyes bölcsisek is … ööö… foglalkoznak így magukkal, ha unatkoznak, de ha nem akarunk örök torzulást lelkileg és testileg előidézni benne, akkor a szexet hagyjuk meg a hormonális érése utánra. Nem véletlenül akkor van magömlés, menstruáció, amikor. És még akkor is korai, nagyon korai erről beszélni. NEM azért, mert prűd vagyok, aki ismer, tudja, hogy nem, hanem mert nincs még olyan érett, hogy ilyenekben gyakorolja az önrendelkezést, még nem tudja eldönteni, hogy valóban jó-e ez neki. És a válasz egyértelmű: NEM. És a felnőttek esetében meg újra használom a szót: BŰN.
Homoszexuálisok. Ugyan már! Hogy lenne már ugyanaz, mint a nekrofilia? A halott nagymamád sosem tudja elmondani, ezt akarja-e, meggondolni sem tudja magát közben. A szex akkor oké, ha mind a két fél kölcsönös akaratával, beleegyezésével történik (persze egy bizonyos kor után), és hogy ez azonos neműek között történik, vagy ellenkező neműek között, az tök mindegy. Abszolút egyetértek, a melegfelvonulás olyan provokáció, amit nem is értek, hogy miért csesznek ki így magukkal. Szinte mindenkit elborzaszt. De melegnek lenni csak annyi, hogy a zárt hálószobában ugyanazt csinálod, mint a többség, csak nem ugyanazzal, mint a többség. És akkor? Vannak 50 éves nők 20 éves fiúcskákkal, vagy pasik, meg van szado-mazo szex, meg szerepjátékok, meg pisi-kaki szex, meg mit tudom én, ami társadalmilag tök elfogadott, meg nem is értem az álszentséget, hisz a pornófilmek harmadában nők „szeretik” egymást.
De újra mondom, szerintem a perverzió, a torzulás ott van, hogy a halottal levő nem kölcsönös szex, és voltaképpen erőszak. Ahogy a kómában levőket sem szabad „megizélni”. Ne mossuk őket össze a normál párkapcsolatokkal. Szerintem.
:-)

(Valóban lesz ebből lassan könyvnyi mennyiség. Én is kérek belőle!! :-D)

vladimir0370 2012.10.11. 00:07:00

Koszi, Hugi! Csak par rovid megjegyzes - amit sosem tudok roviden eloadni :-)

Nem, nem banom, ha mas a velemenyed, sot orulok, ha megismerhetem, es nagyon jo erzessel tolt el, amikor ilyen modon velemenyt cserelunk.

Amig nagyon kereszteny vilagban eltem, olykor gyilkolni tudtam volna a duhomben. Nem volt magyarazata bizonyos dolgoknak, olyan sok igazsagtalansag tortent. Szerintem az egyszer elunk sztori lenne igazsagtalansag. Elkovetjuk a hibainkat, aztan leshetunk. Vagy egyesek szerint majd elmegyunk gyonni, aztan mar meg is oldottunk mindent. Hat ez gaz lenne. Mindenert, amit a multban tettunk, oly mertekben vagyunk felelosek, hogy mindent helyre kell raknunk, es vissza kell fizetnunk. Ez igy igazsagos. Sokkal igazsagtalanabb es kegyetlenebb lenne, ha barki elvezhetne az egyszeri elet viszonylagos kovetkezmenytelenseget. Az egyszeri elet lehetosege kegyetlen es igazsagtalan. Emez megnyugtato, es nincs miert duhongeni. Viszont rengeteg felelosseggel jar, hiszen a jovomet irom, mikozben a multamon is dolgozom. Ha ismerned a felesegem! O is felkapja a vizet neha. De hogy milyen magatol ertetodo termeszetesseggel tud egy pillanat alatt tullepni a multon, az hihetetlen. Teged nem az elet igazsagtalansaga tesz duhosse? Szerintem az elet nagyon is igazsagos. Kulonben a keletiek nem tavolsagtartok. Viszont teljesen maskent gondolkodnak, amint azt a nyelvuk is tukrozi (ami rank is igaz termeszetesen). Peldaul thai nyelvben nincs mult es jovo ido. A jelen a fontos, azt kell megelni. Mi tul sokat foglalkozunk a multtal, es hagyjuk, hogy az meghatarozzon minket. Ez jelentos gyengesegunk.

Szeretnem tisztazni, mielott az utalasbol kimondott feltetelezes lenne. Nem azert ez a vilagnezetem, mert kulonben az engem ert traumaktol a Dunanak mentem volna. Az idorendi sorrend forditott.

Kulonben minel tobb dologhoz vagy barmihez ragaszkodsz, annal inkabb rabja vagy ennek a vilagnak.

Mas. A nagymama es a gyerekek kozott veletlen a szexualis parhuzam. Egyszeruen csak kerestem egy olyan temat, ami szinte mindenkit beindit. Nem kivanok kardoskodni mellette, meg elmeletben sem. Olvastad Huxley-tol a Szep uj vilag-ot? Ha ket teljesen elszigetelt kultura talakozna, kolcsonosen meg lennenk lepodve mennyi lelki torzulast nevelunk bele gyermekeinkbe pusztan a szokas jogan! Tehat ebben a dologban teljesen egyetertek a bratyoval. (Amivel nem ertek egyet, hogy minek kell ezen duhongeni.) Kulonben nyugati emberek eppen Thaifoldrol hasznalnak gyermekeket szexualis aberraciojuk kielesere. Amiert termeszetesen fizetniuk kell majd. Hm! Milyen igazsagtalan is lenne az egy-elet lehetosege... Meg Fraud is fantazianak talalta a betegei egy reszenek azon beszamolojat, hogy csaladon beluli szexualis zaklatas aldozatai lettek volna. (Ugye, nagyon gazdag ugyfelei voltak, magas tarsadalmi poziciokbol. Hogyan is dughattak volna meg a lanyaikat?) A statisztika azt mutatja, hogy tizbol egy gyermek aldozata csaladon beluli szexualis eroszaknak. Ha a gyerekeid osztalyaban 30-an vannak, akkor harom kozuluk... Es ami meglepo, hogy ez fuggetlen a tarsadalmi poziciotol, anyagi helyzettol, barmitol. 'Na, akkor ezt most hogyan?' Naponta, amikor latod a gyermekeket az iskolaban, osszerandulhat a gyomrod!

A halott nagyinak viszont mar semmi koze a testehez, nincs miert tiltakoznia. Ebben egyet ertek a batyaddal. De masnak esetleg van koze hozza. A 'test a lelek temploma' mely beidegzodes. A beleegyezest illetoen meg mi a helyzet a muvaginaval? Vagy a gumibabaval? Vagy a feleseg pontos masolataval? Tenyleg, az megcsalas? Hol a hatar? Kulonben a komas ember meg el, a nagyi nem. Ez nagy kulonbseg. Es nyilvanvaloan mindezeket (szexualis vagyak es aberraciok kielese) senki nem mossa ossze a parkapcsolat fogalmaval. (Jol ertem, hogy a pisi-kaki szex tarsadalmilag tok elfogadott?)

Kulonben van az ugy, hogy valaki meghal (teljesen megszunik minden eletjel), aztan feleled. Jopar esetet regisztraltak Thaifoldon is. Amikor temetoket szamolnak fel, es a koporsokat felnyitjak, meglepoen sok olyant talalnak, ahol nyilvanvaloan elve temettek el a 'halottat'. Az egyik legismertebb magyar vonatkozasu peldaja az ilyen eseteknek Haynau. Ot is elve, pontosabban tetszhalal allapotaban temettek el. Most jut eszembe! Lehet, hogy azert nem illik megdugni a halott nagyit, mert talan nem is halott? (Most mar csak az a kerdes, hogy akkor viszont miert illik eltemetni...)

Udv,

Vlad

vladimir0370 2012.10.11. 00:51:25

Apropo! Jollakni Thaifoldon...
Meg mindig a nehai nagyit tocskoljuk ahelyett, hogy ennenk...

hugi79dg 2012.10.11. 11:34:40

Tényleg csak pár reflektáció: Nekem valahogy nem tűnik túl barátságosnak, hogy valami most elkövetett vétekért, bűnért egy következő életben esetleg egy ártatlan kisgyerek tudattalanul bűnhődjön. Ne felejtsük el, nem emlékszünk az előző életeinkre, ez ugyanolyan gazság, mintha egy kisgyereket az elkövetett hibájért nem büntetsz meg, csak fél év múlva egyszercsak előveszed minden magyarázat nélkül a nádpálcádat. Ejjj! Ne már! Hol van ennek nevelőértéke? Ez igazság? Ez ugyanúgy elfogadhatatlan számomra, mint az eredendő bűnért való bűnhődés. (És nem csak nekem, nem véletlenül jött Jézus, aki megvált ezalól.)Másrészt meg - lehet, hogy ebben TÚL nyugati vagyok, de engem ugyan nem vigasztal, hogy majd, egyszer, talán valamikor valahol, megbűnhődünk a büneinkért, de azért nyugi, ez ebben az érzékelésedben nem számít. Számítson! Hát hol tartja vissza ez az embereket bármitől is? Vagy csak annyira, mint a pokol. Sőt, a pokol azért durvább, mert az örök. (a gyónást ugyanezért utasítom el.) Aztán meg, ha tényleg hiszünk a szemüvegben, meg abban, hogy akik vagyunk, függ a kultúrális környezetünktől, a genetikától, családi neveléstől, attól, ami életünkben hatás ér,akkor a következő tök más életemben rohadtul nem én leszek én, mégha a lelkem egy része vándorol is.
Maradjunk csak Monte Cristo-nál (Mármint a könyvnél természetesen., én inkább abban hiszek, meg tesóm életfilozófiájában: lehetőleg ne árts másoknak. :-))
És most egy kis idézet, fiatalságom örök fohásza:

Csak az itt, csak a most,
A máskor, a máshol nincsen.
Milyen isten képes rá,
Hogy kétszer is elveszítsen?

Hagyjon el, hagyjon így,
Ne büntessen, hogy higgyem!
Tegye most, ha gondol rám,
De holnap már ne segítsen!

Hagyjon el, hagyjon így
Ne áltasson, hogy szeret!
A kezem rég nem fogja már,
Panaszkodnom nincs kinek.

Nem érdekel, mit ígér
És nem érdekel a holnap.
Csak az itt, csak a most,
A harangok másért szólnak.

Refr.: Most kell árts, vagy most kell érts,
Most kell gyűlölj, vagy most kell félts,
Figyelj rám, itt és most, hogy el ne késs!

Most kell árts, vagy most kell érts,
Most kell gyűlölj, vagy most kell félts,
Törődj velem, itt és most, hogy el ne késs!

És akkor áttérhetünk a kajákra... ;-D

vladimir0370 2012.10.11. 23:24:09

Hirtelen baromi sok idom lett, igy egy kis csiszolgatast a temaban elengedek.  

A 'ne arts senkinek' rettentoen elegtelennek tuno erkolcsi utmutatas, hiszen csak az elet egyetlen aspektusat veszi figyelemebe a sokbol. Mivel azonban mindenki tisztaban van azzal, hogy neha van olyan, hogy valakinek kell artanunk, ez a szabaly jelentos csiszolasra szorul, hogy azt meg is tudjuk indokolni. Ezert en tobbre ertekelem, amit a multkor irtam.  

A vilagnezettel kapcsolatban ugye jol latom, hogy nem akarjuk egymast meggyozni, pusztan velemenyt cserelunk? Tehat en igazsagtalannak tartanam, ha valakinek azert nem kellene elszamolnia a tetteivel, mert nem emlekszik rajuk. Nem beszelve arrol, hogy alkalmankkent (eletenkent) neha sokkal tobb kart teszunk, mint amit helyre tudnank tenni benne; illetve esetenkent nem is lehet helyretenni/visszafizetni a kart; illetve nem is akarjuk orvosolni, amit tettunk, es mindent megteszunk a rendezes ellen. De fizetni kell! Ez egyebkent nem adok-kapok kerdese (bar ketsegtelenul az osi szemet szemert fogat fogert torveny is innen jon, ami ugye ismeros). Valojaban viszont a szemelyes fejlodesunket szolgalja. Sokkal inkabb, mint a pokol, ami orok es nagyon igazsagtalan, de a menny ugyanugy. Isten soha nem teremtett volna olyan vilagot, ahol az o teremtesenek a joelore ismert kovetkezmenye lenne szamtalan lelek elkarhozasa orokre. Erdekes isten-kep!  

Mi is az eredendo bunert a bunhodes? Azert nem vernek senkit virgaccsal! A buntetes az, hogyha mindenki a maximumot hozta volna elottunk, es a fejlodesunk toretlen es hibatlan lett volna, most sokkal elobbre tartanank. (Mindenki N letrafokot tud maszni a letran. Mivel az apa csak N-X-et lepett, a fia mar soha nem fog 2N-re eljutni. Raadasul a fiu sem massza meg az N-t, csak N-Y-t. Az o gyereke a potencialisan elerheto 3N helyett mar csak 3N-X-Y-ra juthatna el. Ha megmaszna az N-t, de... Es Igy tovabb. Ez az eredendo bun hatasa.) Kulonben nehogy azt gondold, hogy az ujjaszuletes egy kizarolag keleti cucc!  

Orulok, hogy felhoztad Jezust. Eloszor is aki ra hivatkozik, ne akarjon buntetest masoknak! Tanuljon inkabb tole: 'Bocsass meg nekik atyam, mert nem tudjak, mit cselekszenek!' ' Ha megutik az egyik orcadat, tartsd soda a masikat is!' Ha elutasitod ezeket az egyertelmu utmutatasokat - es meg szamos egyeb is van, - nem igazan vagy kereszteny, vagyis Krisztus kovetoje. Ebben az estben inkabb ne is emlitsd ot! Vajon miert is gondolom, hogy a tortenelmi egyhazak nem keresztenyek...? Mindenesetre a bosszu nem ide valo, azt hagyjuk meg primitivebb vallasoknak! (Kulonben aki gyulol, az a multban el - a mult altal meghatarozott. Es a szo maga is kifejezo: gyulik es ol. Koszonom, inkabb nem.)  

Amit viszont Jezus hozott annak a letezesi formanak, amit embernek hivnak, az a megbocsatas ereje. Jezus elott az osi torveny volt: szemet szemert. Ma a megbocsatasnak hatekony ereje van, es a karmaknak ennel fogva sokkal kisebb. Es ha valakinek ez nem tetszik, semmi baj! Jon a fogat fogert... :-)  

Amikor meghalunk, egy dolgot viszunk magunkkal. Ez a tudasunk. Eszrevetted mar, hogy mindenkinek vannak olyan dolgai, amiket nem tanult soha, megis szignifikans tudasa van bennuk? Ugyanakkor mas dolgokban meg teljesen vak. Vagy az elso talalkozasok, amikor tudod hogy a masikkal mar regen ismeritek egymast. Hogy hova szuletunk, milyen problemak megoldasat tuzzuk ki az adott eletre, miben akarunk fejlodni, azt a testtel es a szulokkel szepen kivalasztjuk. Aztan mindezzel a tudassal, masik karosszeriaban, masik kornyezetben, mas problemakra fokuszalva (esetenkent ugyanarra), de mar sokkal tobb tudassal en leszek en. Es hajra! (Persze kozben igyekszem minel kevesebb karmat begyujteni. :-) Nehez ezt elmagyarazni annak, aki meg nem tapasztalta meg az emlekezest az elozo eleteire. Sot tovabb megyek: elozo letformaira.  

Kulonben tenyleg nem baj, ha nem ertunk egyet. Husz evvel ezelott dobtam volna egy hatast ezek hallatan. Mindenkinek a sajat utjat kell bejarnia, es ez jol van igy. Szerencsere nem a mi dolgunk, hogy masokrol dontest kelljen hoznunk.

Kulonben meg elobb-utobb ugyis ehenhalunk itt ezen a gasztronomiai blogon...

hugi79dg 2012.10.12. 08:38:03

Hát persze, hogy jól látod, nem akarjuk egymást meggyőzni, épp ezért izgalmas egy ilyen eszmecsere. És épp ezért sokáig lehetne még folytatni nagy élvezettel. (Abbahagyom, csak egy kérdés: Te ismersz valakit, aki emlékszik előző életeire? De továbbra is állítom, akkor nem én voltam én.)
De jogos, ez egy blog, másról szól... :-Viszont nem gasztronomiai blog, nézz csak meg pár korábbi bejegyzést. Van itt minden, amit a tesóm lát, érez, gondol, ami eszébe jut, akár kaja, akár hegy, akár bármi más. (Többször nem kevésbé gondolatébresztő, mint most, és főleg nem kevésbé élvezetes. :-D)

vladimir0370 2012.10.12. 08:53:17

Igen, nem voltam pontos. Nem gasztronomiai blog. Gasztronomiai topic. Mar a masodik. De nem erdekes am! Csak egy olyan hosszu hozzaszolas utan valami kenyszert erzek, hogy rendesen lezarjam a mondanivalomat. :-)

Igen, ismerek olyan embereket, nem is keveset. Bizonyara azert is, mert ellenebe megy az ember minden akkori elvarasaval, eletrol valo elkepzelesevel, hitevel es igy komfortzonajaval, rendkivul felelmetes elmeny eloszor. :-) Azt latjuk a vilagbol, amit latni akarunk, meg amire keszen vagyunk. Attol egyikunk sem kulomb a masiknal.

vladimir0370 2012.10.12. 08:59:36

Ja! Nagyon fontos. Nem kell emlekezni a multra, az egyaltalan nem fontos. Egyik baratom azt mondta, az csak irodalom. Amire szuksegunk van azt teljesen birtokoljuk, es mindig velunk van.

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2012.10.12. 18:30:15

Csak egy megjegyzés: a napokban el voltam temetve melóval, most meg 8+ sörnél járok (nem tudom, pont mennyinél). De péntek este van, az ember járjon is 8+ sörnél -- de érvelni már ilyenkor nem kell. Holnap ezt a bejegyzést kitörlöm, és írok valami rettenetes intelligens bejegyzést, akárki meglássa. Szóval semmi nincs elfelejtve, csak a hidroxilcsoportok most előrekeveredtek a prioritási listában. Blőőe.:)

vladimir0370 2012.10.13. 10:07:17

Amig Th's child mamora tart, egy gasztronomiai talalos kerdes nem Thaifoldon elo farangoknak:

Hogyan (mivel) eszik a thai-ok az epret?

Hugi, kozben eszembe jutott egy gondolat. Az, hogy van-e valakinek konkret tapasztalata a letezes milyensegerol, nem valtoztatja meg a szemely viselkedeset, attitudjet vagy szokasait.

Megfejtes:

Chili es so.

hugi79dg 2012.10.13. 19:22:49

Vlad: most azt hiszem, pontosan nem értem a kérdést, mármint a létezés milyenségét hogy érted, de a válaszom talán mégis megfelel. A személy viselkedését és attitüdjét szerintem nagyon sok evilági tényező befolyásolja. A genetika egy nagyon erősen meghatározó valami, szerintem sok mindent örökölünk az őseinktől, márpedig ha csak nem azonosak az előző életekben a vérbeli kapcsolataink (vagyis nem ugyazazok a szüleim, nagyszüleim, gyerekeim), akkor már itt nagyot bukik nálam az én vagyok-e én egy régi életben kérdés. Aztán a vérrokonságon túl nagyon erős a nevelés hatása, nekem senki ne mondja, hogy nem befolyásolja a személyiségemet, hogy egy kongói kis faluban születtem és nevelkedtem, vagy az angol királyi családban, vagy egy amerikai nagypolgári családban, vagy bronxban, vagy egy kolumbiai drogkartellben. Mondjuk. Hogy mennyire számíthattam a szüleimre. Aztán: test. Nekem azt se mondja senki, hogy nem számít, hogy milyen a lelkünk 'temploma'. Egészséges, torz, szép, rút? Mind, mind alakítják a viselkedésünket, az érzelmeinket, a gondolatainkat, hiszen a ránk adott reakciók is alakítják az énképünket. (Én még a horoszkópban is hiszek, de most nincs kedvem önmagam ellen támadássorozatot indítani... ;-D) És még annyi minden van, ami engem azzá tesz, aki vagyok! Mind-mind evilági dolog. Ha a következő életekben totál más dns-t, környezeti hatást, és más kultúrát és hitet kapok, szívok magamba az anyatejjel is, akkor nem én leszek én. És ha nem én vagyok én, akkor engem nem érdekel, egy másik életben kapott jóvátétel, vagy büntetés.
Nekem az én tudati létezésem és értékrendem szerint ez az egy életem van. Erre kell vigyáznom, ezt kell olyanná tennem, hogy boldog legyek benne, megtalálva a mostani lehetőségeimben a megfelelő, lehető legjobb választást. És igen, igazságtalan, vagy sem, ha itt bukok, mindent bukok, nincs főpróba, áh, majd újrajátszom és jobb lesz érzés. (Ezért is haragszunk, ha beleszarnak mások a mi életünkbe.)
(Mellesleg egy nagyon csúnya gondolat, pedig nincs mögötte a világon semmi csúnya szándék, és esküszöm senkit megbántani nem akarok. Nem lehet, hogy nem véletlen, hogy ott alakul ki a lemondás vallása, ahol a lehetőségek szűkebbek? A vallást emberek alakítják, és a saját védelmükre használják, a lelkük épsége érdekében. Ha nincs lehetőséged bizonyos dolgokat elérni, akkor inkább tedd erénnyé a nélkülözését. Egészségesebb. Kevésbé fájóbb. És megvan az elégtétel, hogy ha sikerül, hogy ebben te vagy a több, a jobb. De mondom, ezt csak apró betűkkel, és sok kérdőjellel és bocsánatkérve vetem fel.)

Eper, chili és só?! Hű! :-D!!!

vladimir0370 2012.10.14. 00:52:18

Hugi, Koszonom a valaszodat, nagyon tanulsagos. Valaszom megint egy hosszas komment lesz. (Varatlan tolem, ugye? :-)  

A letezes milyensegerol: Teljesen mindegy, hogy valakinek van-e tapasztalata az elmult eletevel vagy eleteivel kapcsolatban (milyen is az elet, mi is az elet), az alapvetoen az nem valtoztatja meg a szemelyiseget. Ezert nem fontos tudnunk arrol, hogy hogyan is letezunk korabban. Remelem, igy erthetobb.  

A korulmenyekrol: Ez tisztan szemuveg kerdese. Amikor jovunk, tudjuk, milyen problemakkal akarunk foglalkozni ebben a menetben. Ehhez valasztunk kornyezetet. Hogyan boldogulunk, hasznalunk egy gazdag, szegeny, bunozo, vallasos, ateista kornyezetet? Hogyan hasznalunk egy egeszseges, beteg, nyomorult, szep vagy csunya testet? Hogyan lepunk tul, haladjuk meg, kezeljuk, fejlesztjuk a szuleinktol kapott imputot? Errol szol, amit irtam, hogy megvalasztjuk a feladatunkhoz a testet es kornyezetet. Tehat szerintem a lelek superior a testhez, a genetikahoz, a kornyezeti korulmenyekhez es szuloi behatasokhoz. Spiritualitassal minden meghatarozojat az eletnek at lehet irni. Eletrol eletre fejlodunk, vagy zuzunk lefele, mert azt is lehet. Es mindig kivalasztjuk a nekunk valo feladatot, amivel tanulunk, fejlodunk, vagy eppen vizsgazunk. Esetleg csak lazitunk. Amiket leirtal, azok a kihivasok, amiket valasztottunk, es az igazi valonknak uralnia kell. Es ahogy erosodik valaki, es egyre inkabb uralja ezt az anyagj vilagot (lasd Jezus vagy magas szintu buddhista szerzetesek), ugy valaszt kihivasokat maganak. Es ez fuggetlen attol, hogy emlekszunk-e a multra vagy sem. Te is ezt az eletet akarod a legjobban megelni, meg en is. Es sem kedvelem, ha beleszarnak, de az termeszetes resze az eletnek. Egymassal valo interakciokbol tanulunk. Ez az en szemuvegem.  

Nem bantasz meg, hiszen a felvetett kerdes teljesen jogos. Ne kerj bocsanatot, nincs miert, es a ketelyek megfogalmazasa nem bun, se nem serto. En nem az a kommentelo chap vagyok, aki erzelembol reagal kenyelmetlen kerdesekre. Mi tobb, sokat segitesz nekem, hiszen magam szamara is vilagosabba valik sok dolog, ha atgondolom es leirom oket. (Anelkul tudom a valaszt sokszor, hogy valaha is tanultam volna ezekrol a dolgokrol barkitol is ebben az eletben. Nem erdekes?) Nem azert tartjuk a szegenyseget jonak, mert ugysincs semmink? A szegenyseg nem azt jelenti, hogy nincsen semmid. (Ismeros a mondas, hogy a szegeny ember akkor is szegeny marad, ha sok penzhez jut [lasd lotto nyertesek], a gazdag akkor is gazdag marad, ha elvesziti minden vagyonat; oneki csak atmeneti anyagi nehezsege tamad. Ez attitud kerdese.) Az igazi szegenyseg az, amikor valaki nem fugg az anyagi vilagtol. A financialis ertelemben gazdag ember szegeny, ha barmikor kepes otthagyni a vagyonat. A financialis ertelemben szegeny ember nem szegeny, ha allandoan az anyagiak utani sovargas keseriti eletet. (Idezem Jezust: 'Boldogok a LELKI szegenyek.') Persze ez csak egy allomasa az utnak. El lehet odaig jutni, hogy nem a vagyon szeru dolgoktol valo lelki fuggetlenseg a cel, hanem a teljes anyagi/fizikai vilagtol valo fizikai fuggetlenseg. (Azon a szinten meg az anyagi, vagyoni helyzet meg mar emlitesre sem erdemes tetel, nem hogy meg foglalkozni is vele...) Tehat jelenlegi helyzetemben igyekszem minel tobb penzt keresni, ennek az aktivitasnak mas fontos dolgokat pedig nem felaldozni, es az anyagiaktol fuggetlennek lenni erzelmileg (valtozo sikerrel). A penzhez valo viszonyomrol kerdezd meg batyadat, amit a 'sin sod'-rol irtam neki. (OK, az nem ereny, de neha tenyleg nem erdekel a penz. Es valahogyan mindig annyi van, amennyi kell. Mar szinte csodaszamba megy!)

A hitvilagot emberek talaljak ki, es sajat igenyeiknek megfeleloen alakitjak. Teljesen igazad van. Es szerintem ezt teszed te is. Dehat hogyan is lehetne maskent? Hiszen teremto erovel rendelkezo lenyek vagyunk! A teremto a sajat kepere teremtett minket!  

Kulonben egy kerdes: (Nagyon provokativ, kielezett leszek, veletlenul sem szeretnem, ha ugy erezned, ezt kivanom barkinek. Csak ravilagitani akarok egy felvetesedre.) Ha most valakid elkoltozne otthonrol  Kongoba, elveszitene a csaladjat, megbetegedne, elveszitene nehany vegtagjat, agyverzest kapna, elveszitene a vagyonat, lebenulna es megvakulna, akkor szerinted nem ugyanaz a szemely lenne? Erre szeretnem, ha reszletesen valaszolnal, kielegito indoklassal. (Szerintem ugyanaz lenne, mas karosszeriaban, mas kornyezetben, mas lehetosegekkel, mas kihivasokkal, mas valaszokkal, mas reakciokkal, mas tudassal, de ugyanaz a szemely dolgozna az eleten. Ez tortenik, amikor visszajovunk is. Szerintem.) Hat kivancsi vagyok a valaszodra.  

Kulonben egy ideje szeretem az ananaszt soval... Na, a hazassag megvaltoztatja az embert! Most akkor en vagyok en? (OK, csak trefalok. Magamrol. Az ananasz igaz...:-)

Rettenet Tábornok11 2012.10.14. 14:01:54

Nem olvastam el a kommenteket, ezért csak az eredetire reflektálnék, és lehet hogy nyitott kapukat döngetek.

Miért nem eszik az ember embert? Miért TABU az emberevés?

Ennek mint szokásaink zömének biológiai okai vannak, tudod a számtalan betegség van ami mondjuk egy marháról átterjedhet az emberre, de a marhákat súlytó, és marhák között terjedő betegségek számához képest még így is elenyésző. Magyarán embert enni egy embernek kockázatosabb mint marhát, ergo ne egyél embert mert az emberevés rosz Érteem?
Hasonló okokból nem lehet a zsidóknak és az muszlimoknak disznót enni, AZON a klímán a disznótartás kockázatokat jelent ergó ne tegyünk. Pontosan nem látom át de a tej hús szétválasztás gyökér okaiban is hasonló lehetett.

RT

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2012.10.14. 15:09:32

Tényleg jól belecsaptunk itt a terjedelembe. Ami engem illet, most igyekszem néhány félreértés kapcsán közös platformra kerülni (mert ahogy írod is, vladimir, ez néhol hibádzhat) – de egyébként úgy érzem, a témával kapcsolatban nagyjából elmondtam, amit el akartam mondani. Úgyhogy részemről a védelem lassan visszavonul, és igyekszem megállni, hogy újabb dolgokat emeljek be a vitába.

Kezdjük az egyik legfontosabbal: a csilis-sós-eper szerintem baromi jó.:)

Hogy a „másoknak ne árts” gyenge cucc-e? Persze, egyfelől az, ezt én is elismertem, másfelől meg nem az, de erről mindjárt. Ez viszont, amit írsz:

„Persze te is hiszel tabukban, megha nem is akarod beismerni. Miert is jo, ha nem artunk egymasnak?”

… ez jó visszavágás, ez a pont a tiéd (irónia nélkül mondom).

Ugyanakkor ezt is írod: „Mindegy, valamikor kell, hogy artsunk a masiknak”

Ez így van, ez egy fontos észrevétel. De ez a probléma, ti. az alapelvek ütközése minden más rendszerben is szükségképpen előkerül. _Elvben_ sem lehet olyan erkölcsi (vagy ha már itt tartunk, jogi) rendszert alkotni, ahol ez nem jelentkezik. Mindig vannak helyzetek, amikor az embernek azon kell rágódnia, hogy melyik ujjába harapjon, és csak köröz, mint Asimov robotja a Merkúron. Ez nem azért van, mert az általam kifejtett erkölcsi hozzállás gyengébb volna bármelyik másiknál. Ez minden rendszerben szükségképpen így van.

Így tehát az észrevételed fontos és pontos, másfelől hogy a fentieket te magad nem tetted hozzá, nem igazán fair, úgymond. Föltűnt, hogy nincs benned jóhiszeműség a mondandómmal kapcsolatban. Szó sincs róla, hogy rosszhiszemű lennél, és azt hiszem, talán a stílusom provokálja ki, de _jó_hiszemű sem vagy. Nem baj egyébként, meg nem is bántó, csak jelzem, hogy észrevettem. Ez itt egy példa volt, meg mondok még kettőt.

1. példa: sehol sem tettem utalást a posztban arról, hogy azt gondolnám, az erkölcsi törvények felett állok. Nem is zártam ki, ez igaz – de mégis, csak a fentiek alapján erre a következtetésre jutni?

2. példa: „A temetes funkcioja nem azonos az elfoldelessel. Bucsut mondani valakinek erre az eletre fontos dolog, mint ahogyan emlekezni is.” Hát persze. Vannak a temetésnek társadalmi funkciói is (sőt, lehet, hogy azok vannak előtérben). Csak hát maga az elföldelés meg a társadalmi szerep nem feltétlenül jár kéz a kézben. Azokat is el kell ásni, akiket senki sem szeretett, és akkor is búcsút tudsz mondani valakinek, ha a temetésén nem tudsz megjelenni. Én nyilván nem a társadalmi, hanem a közegészségügyi szerepéről beszéltem a dolognak. Amit mondasz, az igaz, csak itt is úgy érzem, hogy ez valamelyest tendenciózus félreértése a mondandómnak. De jogos, akár meg is tanulhatnék nem félreérthetően fogalmazni.

Hogy az erkölcsi rendszeredet honnan írtad, azt nem tudom.:) Úgy hangzik, mint az utilitarizmus maslow-piramisba oltott változata. Az utilitarizmus egyébként jópofa szerintem, de nem vagyok nagy barátja – többek között éppen azért, mert az utilitarizmus (és az általad felvázoltak) szerint lehet szándékosan ártani a másiknak, ha úgy ítélem meg, hogy ebből a saját, a családom vagy az emberiség szempontjából haszon származik. Én ezt elutasítom, és nézetem szerintem például ezen a fronton az én kezdetleges rendszerem sokkal „több”, ha úgy tetszik.

Homoszexualitás: nem akarok új dolgokat beemelni tényleg, ezért csak annyit mondok, nem értek egyet veled abban, hogy a felvonulók „aberrált tetvek” volnának.

Pedofília: ezt kétszer is felhozod, ezért válaszolok a kérdésre (bár hugi is megtette). Azt hiszem, a „gyermek” mint olyan definíciójának egyik legfontosabb része, hogy pont azokat nevezzük gyermekeknek, akik nem alkalmasak a szexre. Fizikailag, lelkileg, mindenhogy sérülnek tőle. De ha feltesszük, hogy mégsem sérülnének tőle (mint ahogy vannak hiperfejlett, 15-16 évesenek kinéző 11 éves lányok, akik néha teherbe is szoktak esni ebben az életkorban), szóval ha feltesszük, hogy valóban mindkét félnek jó a dolog, akkor viszont nem is értem a kérdést: miért _ne_ szexelnénk akkor ezzel a gyerekkel?

„Persze, a belso utmutatasod... Te lennel az egyetlen ember, akit ismerek, akire a neveles, hagyomanyok es kulonbozo tarsadalmi behatasok semmifele hatast nem gyakoroltak, hanem csak belso utmutatast kovetne.”

Hol mondtam én ilyet? Ez is egy gyanúm szerint szándékos félreértése/kifigurázása a mondandómnak. Persze hogy hatással voltak rám, de én egyáltalán nem is erről beszéltem. Hanem arról, hogy ugyanúgy megtanulunk (meg kéne tanulnunk) önálló erkölcsi döntéseket hozni, mint ahogy megtanulunk szorozni. Ahogy össze tudjuk szorozni a 14-et meg a 12-őt fejben, ugyanígy képesek vagyunk eldönteni, hogy valami jó-e vagy rossz. És persze, természetesen ez a környezetből tanult dolgokon meg akár a vallásból eredően van így – de az erkölcsi ítéletet, a 14x12 kiszámolását akkor is neked magadnak kell meghoznod. És ahogy a szorzásban is ugyanarra az eredményre jutsz mindig, mint mások, nem baj, ha az erkölcsi ítéleteidben is mindig az jön ki, mint a presbiternek. De te magad végezd el a döntést, ez fontos. Ha kispórolod, akkor… az baj (mindjárt beszélünk a szóhasználatról is).

A vallással nekem semmi bajom nincsen egyébként, itt nyitott kapukat döngetsz. Az önálló gondolkodás feladásával meg a mások életére való rátelepedéssel van bajom – de ezek nem feltétlenül járnak együtt. Felőlem lehet akárki akármilyen vallású, engem nem zavar.

Az hogy tagadom-e isten létét? Nézd, nem tagadom. Őszintén szólva tökéletesen érdektelen problémakörnek tartom ezt. Talán van isten, talán nincs, talán van mennyei teáskanna, talán nincs, és ki tudja, talán valóban történelmi tény, hogy Pallasz Athéné Zeusz fejéből pattant ki --- kit érdekel? Ezért vitázni sem akarok erről, de annyit azért hozzátennék, hogy ha azt mondod „isten tagadása is valamilyen vallás”, az valószínűleg az ateizmus mint fogalom félreértésén/félreértelmezésén alapul. De mondom, ez a kérdés nagyon alul van a prioritási listámon.

Ami a szóhasználatot illeti: igazad van, a „baromarcú” erős szó, de azért azt tegyük világossá, hogy ez csak a felszín. Talán igazam van, talán nincs – de ha nincs, akkor nem azért nincs, mert erős szavakat használok. Lehet tökéletesen releváns az ember mondanivalója a legnagyobb anyázások közepette is.

Én a magam részéről nem szeretem a mondatok kipárnázását, akkor sem, ha mások csinálják, és igazad van, valószínűleg nem engem kell meghívni tisztességben megőszült asszonyok vasárnapi bridzspartijára. De mivel valóban gondolkodtak már erről nálunk okosabb emberek is, annyit hadd mondjak, hogy ha az ember nem választja önmagát, ha kibújik a saját maga felvállalása jelentett felelősség alól, ha a konvenciók mögé bújva feladja a saját szabad akaratát, akkor (ha nem is baromarcú, de) hibát követ el. A gondolat eredetét nem árulom el, mert elhagynád magad. :P

Még annyit a szóhasználatról: az „aberrált tetvek” nem erős egy kicsit? Úgy értem, az én számból nem volna, de a tiédből…?

Na ennyi, remélem, sikerül elvarrni a szálakat. Persze amit a legutóbbi kommentedben vetsz fel, hogy „én én maradok-e”, rettentő érdekes, de itt és most akkor is megállom, hogy újabb dolgok emelődjenek be.
Egy másik poszt alatt folyt. köv.:)

@hugi:
Nem ragadok ki semmit abból, amit mondtál, mert meglepetésemre ;) ezúttal javarészt egyetértek. És képzeld, épp tegnap vagy tegnapelőtt hallgattam pokolgépet-piramist-ossiant. Ma tears for fears szól.

Ja várj, mégis. Hogy a vallások a saját lehetőségeink miatt alakulnak-e úgy, ahogy. Logikus lenne (és valamilyen szinten biztos így is van), de például Buddha egy pénzes királyfi volt, és az egész világ a lába előtt hevert. Valahogy mégis kitalálta, hogy elege van a vágyakból, és egyébként ennek európában az ókori görögöknél is van előképe, pedig valszeg azok is éltek annyira jó, mint te vagy én. Szóval nem tudom, talán nem ennyire primer a kapcsolat.

És mindkettőtöktől elnézést, tudom, hogy tegnapra ígértem a választ -- de egyszerűen nem tudok terjedelmileg lépést tartani veletek, sem emailben, sem itt.:)

@nyuszi: ugye-ugye. rég jártál erre amúgy… üdv.:)

@RT: jogos, amit mondasz, szóba került ez a kommentekben, és valószínűleg tényleg innen ered valahonnan. De nézetem szerint nem ez a kérdés – a kérdés az, hogy ma, a 21. században, ha rendesen megfőzöm azt a disznót, akkor megehetem egy pohár tejjel meg egy emberlábbal? És ha ilyen praktikus okai vannak a tabuknak, akkor miért kapcsolunk hozzá érzelmeket? (Ezek itt most költői kérdések, nyilván.)

hugi79dg 2012.10.14. 18:57:11

AZ EMBEREVÉSRŐL: Azt már hallottátok, hogy állítólag (lehet, hogy városi legenda) az ultragazdagok körében újabban dívik, hogy páran megeszik szülés után a méhlepényüket. Ez most számít? Mert mégiscsak emberi szövet, bár csak a testből való távozás után hasznosítják, meg hát a sajátjuk, szóval nem tudom. ???????????????
A kommentjeink különben elég messze jártak már az emberevéstől, úgyhogy ebből a szempontból inrelevánsak, de az most komoly, hogy klímafüggő a disznótartás? Félreértés ne essék, nem vitatni akarom, csak meglepődtem.

Vlad: idézettel nyitok, nem azért, mert nincsenek önálló gondolataim (aztán lehet, hogy nincsenek… ;-)), hanem, mert ha már nálam sokkal frappánsabban megfogalmaztak valamit, akkor nem szégyen azt idézni. A forrást nem árulom el (ahogy a múltkor Te sem), mert nem akarom, hogy ettől hiteltelenné váljon, hiszen inkább a tartalom számít.
BESZÉLGETÉSRŐL: „Amikor beszélgetünk, befejezzük a gondolatainkat, addig összerendezetlenül gomolyognak bennünk, tökéletlenek, vázlatok. A beszélgetés észrevehetően ösztönzi, fűti az embert, és témáról témára tovább sodorja, sokkal tovább, mint ahová magányosan meditálva jutott volna. A beszélgetés megnyitja az utat az érvelések és ellenkezések felé, és így találunk rá ezer és ezer hasznos újdonságra.” Úgyhogy igen, szerintem is a magunk számára is világossá válnak dolgok így. :-)
ÉN VAGYOK-E ÉN: Nem voltál túl provokatív, ugyanakkor megfogtál. :-D nem arról van szó, hogy elbizonytalanodtam, csak egyrészt nem biztos, hogy a meggyőződésemnek tudok verbális formát adni. De lássuk: én azt gondolom, hogy az ember alapvető személyisége a nagyon korai éveiben – talán az első három évben kialakul, ez függ a genetikától, hozott és nagyon korai alapvető hatásoktól, erről már írtam. (Hogy például a hormonok változtatják az ember attitűdjét, szintén tény, hogy a viselkedés tipikusan női és férfi, stb. Hogy az első éveidben milyen törődést kaptál, örökre kihat a hormontermelésedre is, alapvető viselkedésedre. Tudtad?) Aztán, hogy ebből a későbbi körülmények mit hoznak ki, az a körülményektől függ, különböző élethelyzetekre értelemszerűen különböző módon reagálunk, az ember sokat változhat, de a karaktere megmarad. Ha valakivel az a mennyiségű sorscsapás megtörténik, amit felsoroltál, akkor elhiszem, hogy az alapkaraktere is változik, és kevesebbtől is lehet, irodalom, filmek szerint mindenképpen van ilyen. De persze nem hiszem, hogy ez gyakori. De akkor sem, semmiképpen nem hiszem, hogy ez az alapkarakter hordozható életeken, évszázadokon át. Visszacsatolok, itt van dns, egyebek, tudod. Ha el is ismerem a világlélek létezését (mert hát miért ne lehetne), akkor is inkább úgy képzelem (kicsit közönséges hasonlat, bocs), mint amikor egy hatalmas gyurmából kitépek egy pici darabot. Aztán visszateszem, átgyúrom és újra kitépek egy ugyanakkorát. Kizárt, hogy ugyanaz a darab lesz az. Úgyhogy nincs jelentősége, mert a jellege, a lényeg azonos: gyurma. Ahogy az ember is ember, és önmagában a fő jellemző már meg is van. De Te nem Én vagyok (általános alanyokat használok, nem személyeskedem), úgyhogy rajtad leverni egy én korábbi bűnömet szemétség lenne, és vice versa. De talán megmagyarázza azt, hogy miért születünk olyan tudással, amit nem személyesen tapasztaltunk, de nem feltételezi én ÉN körforgásomat. Ilyen értelemben nincs ÉN. Az én számomra legalábbis.
Viszont hálás vagyok a legutóbbi magyarázatodért, mert eddig még senki nem világította meg (holott kérdeztem pár embert, aki buddhista elveket vall), hogy gondolják azt, hogy mi választjuk, hova születünk. Ki választana magának rettenetet? Amit írtál, ezt megmagyarázza, hinni nem hiszek benne jobban, de legalább értem. Mindig tudtam, hogy van itt valami hiány, lyuk, hogy kell, hogy legyen benne ráció, mert különben milliárd ember nem hinne benne. :-) Igen, akár ez igaz is lehet. Ahogy az is, amiben én hiszek. Ahogy az összes vallás igaz lehet. (Mellesleg egy kérdés, nem akarok új felvetést bevonni én sem, úgyhogy csak mondom: Eltöprengtünk már azon, hogy miért van az, hogy egy nyugati(bb) vallás mindig a létezéshez ragaszkodik, a vágyait, érzéseit fontosnak tartja, ahogy a puszta létezését is? Hogy kitalálják a mennyet, poklot, ami ezt folytatja a halál után? A keletiek meg pont ettől akarnak szabadulni és a céljuk a vágyak, érzések elhagyása és a teljes felolvadás, megsemmisülés? Érdekes, szerintem. Én nyugati vagyok. :-))
És a lényeg, voltaképpen lezárásként is: elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol már nem tudok igazán értelmesen érvelni, mert inkább érzem a hitemet, mint gondolom. Ugye ezt érted? Talán ez a hit alapja, hisz senki soha nem fogja tudni alátámasztani bizonyítékokkal a hitét. Kell, hogy gondolkodjon rajta, kell, hogy legyenek válaszai, de lesz egy pont (mint másoknak, hogy Jézus Isten fia), ahol már nincsenek racionális érvek. De köszi ezt az elmetornát, mert 5 év gyed után pont rámfért… :-D

R: Megint élveztem a stílusod kesernyés humorát, (ahogy az érveidet is), és örülök, hogy velünk tartottál végig…
És ugye-ugye? Régen bezzeg fújtad a zenéimet… ;-D

És bocs, megint hosszú lett, de ezen már senki nem lepődik meg, igaz? ;-(

vladimir0370 2012.10.15. 01:54:45

Szoval van meg egy hely az en vegszomnak is?
Koszonom ezt a vitat, ritkan adnak ennyit es raadasul ilyen tomenyen, mint ez itt. En is megprobalok nehany felreertest tisztazni.

A ne arts masnak vs a legtobb jot tedd az osszes ugynevezett dinamikan kerdesben nagyon fontosnak tartom, hogy az utobbi jobban hasonlit a 12x14-re, hiszen tobb faktort von bele az egyenletbe. A ne arts masnak lehet nagyon szubjektiv es masok altal nem merheto. Ha birosag dontene egy emberoles eseten, es a legfontosabb szabaly a ne arts masnak lenne, furcsa eredmenyek szuletnenek. Peldaul a bunost nem lehetne megbuntetni, vagy izolalni. A komplexebb megkozelites pedig egyaltalan nem ad akkora szabadsagot a tevedesnek es a szubjektiv megitelesnek. Igazad van, ha nagyobb hasznot hoz a tarsadalomnak, akkor egy sorozatgyilkost izolalni kell, vagyis artani neki. Szerintem pedig nem mindenki tudja olyan egyertelmuen osztonbol elvegezni a szamitast. Ezert kell az erkolcsi utmutatas, hogy legyen kezzelfoghato tampont az egyenlet felallitasahoz.

Nem akartam tisztessegtelen lenni. Azt gondolom, hogy a felvazolt rendszerben benne vannak a vesztesegek is, ami konkretan annyit tesz, hogy melyik ujjamat harapjam. (De inkabb a kisujjadat, mint a mutatoujjadat...)

Az aberralt tetvekert bocsanatot kerek, visszavonom. Teljesen igazad van. Sajnos a szeleskoru es kozponti tamogatasa annak, hogy magamutogatok ekkora kart okozzanak a hasonlo beallitottsagu embereknek, akikert allitolag eppen kiallnak, nagyon felbosszant. Termeszetesen eredetileg sem minden felvonulora gondoltam. Annyit helyesbitenek, hogy nagy hibat kovetnek el, es nem a celjaik fele haladnak bizonyos viselkedesi formak utcara hordasaval es nepszerusitesevel.

Huginak is megirtam, most megismetlem. Nem irtam egyszer sem, hogy torvenyek felett allonak tartod magad. Azt irtam, hogy ebbol a szemszogbol nezel ra a dolgokra. Tisztaban vagyok azzal, hogy sokfele szempontot tudunk felvenni, anelkul, hogy azonosulnank veluk. Nem szandekoztam arrol sem velemenyt mondani, hogy hiszel-e istenben. Pusztan elmefuttataskent kezeltem a temat. Igaz, joindulat nelkul. Nagyon direktben fogalmaztal ahhoz, hogy joindulatbol irjak rola. (De tenyleg nem rosszindulatbol.)

A temetesrol igazad van. Bar a halal misztikus volta kulonos jelentoseget ad a halott testnek. A halott megalazasa az Iliasz-ban is kulonos jelentessel birt. Nagy lelek az, aki nem szeretett embernek halalakor tiszteletet tud mutatni.

Termeszetesen azert ne szexeljunk 11 even gyermekkel, mert a szemelyisege nem erett, es lelki traumat okozhatunk neki. (De a kerdes, hogy ebben mennyi az objektivitas. A szex megtagadasaval nem okozunk traumat? Objektive, legtobbszor a sokszorosan traumatizalt, agymosott, megfelemlitett szemelyeket tartjuk normalisnak.) NA MOST AZTAN TENYLEG EGYETERTETTEM NEHANY ALAPFELVETESEDDEL! HAPPY?

Hugi, mehlepeny elfogyasztasa egyes kulturakban szokas. Es igen, kannibalizmus.

'De akkor sem, semmiképpen nem hiszem, hogy ez az alapkarakter hordozható életeken, évszázadokon át.' Persze, hogy nem! Hiszen eletrol eletre fejlodunk! Alapjaiban valtozunk, es ez a cel. Pont azt akartam kifejezni, hogy bar a karakter, alapveto jellemvonasok valtoznak, a szemely (lelek) ugyanaz marad.

Orulok, ha legalabb egy kerdes megvalaszolasahoz sikerult kozelebb vinni teged.

Jo volt ez a gondolatmenet! Tenyleg elvezettel olvastam minden hozzaszolasotokat, es szinte mint egy drogos, akit szednenek le az anyagrol, tobbszor ellatogattam ide a valaszok megerkezeseben bizva. (Th's child! Te meg latod is hanyszor voltam itt egy atlagos oraban... Na, EZ nem fair!) Alig varom a kovetkezo jollakast!

Bar nincsen joindulat bennem az irasaid fele, es raadasul Thai-konyha imado vagyok, elkepzelni sem tudom, hogyan tudod megenni az epret azzal a kevert cuccal! Yak! :-)

hugi79dg 2012.10.15. 14:09:59

@vladimir0370: Csak mondom, nem csak egy kérdés megválaszolásához, tisztábban látásához segítettél hozzá. És bár ezt a témát a magam részéről kimerítettem, remélem, a következőkben is lesz alkalmunk esetleg másról is eszmét cserélni. :-)

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2012.10.20. 20:03:58

@vladimir0370:
Haha, most olvasom újra itt a kommenteket, és mit látok:
"Az eredetet nem arulom el, mert elhanynad magad."
Rohadjak meg, eddig azt olvastam, hogy "elhaGynád" magad. Lol. Elhánynád? Egész más az értelme így. Viszont így tényleg mondd már el, pls, honnan van. :)

l.k.c 2012.11.21. 14:45:34

Arról meg nem is beszélve, hogy az emberhús milyen finom.