… avagy alámerülés az elefántok lelkivilágába

A nagyfateromnak volt egy kecskéje valamikor a nyolcvanas évek elején. Sokra nem emlékszem az állatból, csak arra, hogy körülbelül egymagasak voltunk, és hogy egyszer bántott engem. Hogy konkrétan fel is öklelt-e vagy csak megfenyegetett vele, az már nincs meg, de nagyon remélem, hogy amikor végül megettük, A) a lehető legkevésbé EU-konform módon csináltuk ki B) én személyesen is haraptam a szívéből. Kisfiúkat halálra rémíteni ugyanis komisz dolog, még egy kecskétől is, és ha tudni akarjátok, a trauma velem maradt: azóta is rém óvatosan közelítek mindenhez, ami nagyobb egy tengerimalacnál.

Az elefánttal barátkozás ennek fényében igazi érzelmi hullámvasút. A leges-legelső benyomás kétségkívül az róla, ahogy jön ki a bokrosból, hogy hű, b.zmeg, ez sokkal nagyobb, mint egy tengerimalac. Nagyobb még annál is, mint amilyennek az állatkertben látszik. Jó lesz itten vigyázni.

Végül megáll melletted lehorgasztott fejjel, te meg körbepillantasz idegesen, hogy vajon kinevetnek-e, ha elbújsz valaki mögé. Persze, kinevetnek. Ezek thaiok, sokkal kevesebbért is kinevetik a farangot. Nyelsz egy nagyot, odalépsz, és megsimogatod egy kicsit. Az elefánt meg hagyja -- csak áll, bánatosan néz az apró szemével, amíg te lassan megnyugszol: na jól van, nem is olyan nagy. Gyere, anyám, fölszállok rád. És akkor jön megint a hullámvasút sikítós része.

A látszat csal: ez egy fenevad.

Az megvan, amikor a robin williams azt mondja a holt költők társaságában ethan hawke-éknak, hogy az asztal tetejéről másképp fest minden? Na, az elefánt is ilyen. Piszok magas, és ahogy nekivágtok a bozótosnak, teljesen világos, hogy átgázolhatnál vele kispolszkikon meg kerítéseken meg azonosítószám nélküli rendőrsorfalakon. Teljesen nyugodt alattad, de lehetetlen nem észrevenni, hogy egy pusztítón üldögélsz. Egy fegyveren, egy ijesztő és vérfagyasztó jószágon, magán a horroron.

A második benyomás pedig, alig valamivel az első után, hogy a jószágnak valami baj van a reakcióidejével. Emlékeztek Hidvégi Györgyre? Jó, tudom, nyilván nem. Hidvégi profi bokszolónk volt pár éve, és bár nem volt mögötte valami veretes amatőr pedigré, az első pár ellenfelét egészen érett bunyóval és higgadtan intézte el. Ez nem magától értetődő dolog, Hidvégi meg is kapta hamar az Iceman becenevet. Aztán persze jöttek a zakók, és kiderült, hogy nem is arról van szó, hogy a Gyuri nyugodt meg higgadt, hanem hogy lassan reagál. Pech.*

Vagy hogy egy másik példát mondjak, láttátok a Drive-ot? (Ha nem, nézzétek meg, mert jó kis film, jó kis zenével – sőt, lehet, hogy későn szólok, hogy a poszt olvasása közben hallgassátok ezt: 1., 2.) Abban csinálja a főszereplő, ryan gosling, hogy ha beszélnek hozzá, 4-5 másodpercig csak néz, aztán lassan elmosolyodik, és ha mákunk van, újabb 4-5 másodperc múlva mond is valamit. Idegőrlő.

És semmi kétség, hogy az elefánt az állatvilág hidvégi gyurija és ryan goslingja. A gondozó (a mahut) elkiáltja a parancsot, és aztán mind várunk. A világegyetem méla várakozásba süpped, a másodpercek lassan görögnek, harminc baba megszületik Indiában, és amikor már azt hinnéd, elefánt barátunk tuti süket, egyszer csak engedelmeskedni kezd.


Hidvégi Gyuri meg Ryan Gosling egyben.

Mi ez a ráérősség (ez az Icemanség) vajon? Méltóság? Megfontoltság? Ostobaság?

Hány olyan háziállat van még, ami engedelmeskedik a parancsoknak? Én kettőt tudok így hirtelen: a kutyát meg a lószerűségeket (ló-öszvér-szamár-ilyesmi). A kutya, ugye, szegény annyira szeretne velünk együttműködni, hogy esetében a méltóság mint lehetőség fel sem merül (mondom ezt úgy, hogy pont emiatt szeretem a kutyákat). Mikor dobod már el a labdát, gazdi, mikor-mikor-mikor? Lovat még alig láttam működés közben, de asszem, talán az reagálhat valahogy úgy, ahogy mi emberek is. Hogy mondasz valamit neki, és se nem izgulja össze magát az akarástól, se nem tart percekig feldolgoznia helyzetet.

Az elefánt ezekhez képest gyökeresen új élmény. Ha akar, megáll egy kicsit rágicsálni, és amikor rákiáltanak, még a biztonság kedvéért kicsavarja a földből azt a facsemetét, mindenki más pedig jobban teszi, ha türelemmel vár.

A mahut elnyújtott, egy szótagos parancsokkal kommunikál vele, és baromi kíváncsi lennék, a parancsok jelentenek-e valamit. Még sosem gondolkodtam a háziállat-idomítás lelki hátterén, de miért van az, hogy a kutyáknak tanított parancsszavak jelentenek is valamit, a gyí meg a hóóó meg nem jelent szart se? Ez vajon minek szól? Az állat feltételezett intelligenciájának? Magunknak?

 

Agyonverni egy elefántot

 

Gondolkodtam egyébként, hogy ha agyon kellene vernem egy elefántot, hogyan állnék neki. Amennyire tudjuk, őseink vadásztak például mamutra, dárdákkal meg pattintott kőszerszámokkal. Hogy csinálták? Hogy a tökömbe lehet megölni azokkal az eszközökkel valamit, ami ekkora? És mit csinálsz, ha ellened fordul? Vagy még inkább: hogy állítod meg, ha el akar futni? Nekem fogalmam sincs. (Azt hiszem, az általam elképzelt ideális ősközösségben az asszonyok szedegetnék a bogyókat – esetleg félmeztelenül, végül is miért ne? – én meg addig a cimborákkal a tűz körül beseggelnék. Békés és termékeny civilizáció volnánk, úgy képzelem.)


 

A gyereknek szóló ismertető könyvekben csomó ehhez hasonló képet látni. De vegyük észre, hogy a rajzolóknak sem volt lövésük sem a dögvadászatról. Eleve olyan helyzetben ábrázolják a vadat, amikor vagy el van esve, vagy be van ragadva, és csak áll és trombitál és nézelődik. A valóságban ezzel szemben már egy medvének, sőt, egy vaddisznónak sem szalad csak úgy neki az ember botokkal meg kövekkel (vagy ha mégis, akkor rá is b.szik. – Zrínyi Miklós).

Ráadásul az elefántot nem hogy pattintott kövekkel, de még puskával is nehéz leteríteni. Valami szafaris könyvben olvastam valamikor (jó húsz éve, de talán még jól emlékszem), hogy a koponyája olyan erős és vastag, hogy a 19. század végi fehér vadászok közül volt, aki tucatnyi lövést is beleeresztett, de Dumbo csak rohamozott tovább. Ezért volt szükség az elefántlövő puskák bevezetésére, és ezért használnak korunk orvvadászai is zömmel AK47-est… ami egy finom és kifinomult módszer vérbeli úriembereknek, ha meggondoljuk.

 

Most azt gondoljátok, túldimenzionálom az elefántoktól való beijedést. Pedig nem. Mint ismert, használtak elefántot harci eszközként, például Hannibál is. Amikor a zamai csatánál a punok meg a rómaiak farkasszemet néztek, Hannibál 80 harci elefántot vetett be. Tehát nem 800-at vagy 8000-et, hanem 80-at. Nyolcvanat. És nem azért, mert az a pál utcai fiúk verekedése volt a grundért. Nem: a zamai csata az ókor két nagyhatalmának egyik nagy leszámolása volt, mindkét seregben 40-45 ezer fővel. De 80 elefánt elég szokott lenni, hogy pár száz embert összetapossanak, a hadrendet pedig megbontsák. És Scipio Africanust más egyebek között pont azért szokták marha sokra tartani, mert talán az első volt, aki rájött, mit lehet kezdeni az elefántokkal. (Visszanézve rémesen egyszerű a dolog: hangos kürtökkel megzavarni őket, hátha visszafordulnak a saját soraik felé, illetve egyszerűen szétnyílni előttük, hiszen úgyis képtelenek gyorsan reagálni, és szerencsés esetben vagy elfutnak egyenesen a tengerig, vagy majd a harmadik vonal agyonveri őket.)

A párhuzam kézenfekvő:


 

Az elefánt valahogy ennek ellenére a bölcsességnek, a gazdagságnak meg hasonló kislányos dolgoknak a jelképe errefelé. Lásd az eszement rózsasín kreációt feljebb. Ha megszakadok sem értem, hogy miért. Az elefánt nem játék, és ha nekem kellene imidzset kitalálnom hozzá, olyasmi lenne, mint ahogy a farkasokra néztek a középkorban. Halál, rettegés, kétségbeesés. A nyolcadik utas.


 

Bárki is vette a fejébe, hogy háziasítani fog valamit, amit ekkora, egészen biztosan vasból voltak a tökei. És maga az a tény, hogy ez a birodalmi lépegető mára csak egy a háziállatok közül, több szempontból is megragadta a fantáziámat – de erről majd legközelebb.

 

--

* Hidvégit egyébként egyáltalán nem szeretném bántani. Teljesen korrekt pályafutása volt, aminek tudtommal egy szemsérülés vetett véget, és sok sikert kívánunk neki a továbbiakban is.

A bejegyzés trackback címe:

https://akinemlepegyszerre.blog.hu/api/trackback/id/tr944481206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hullamosó Papagáj 2012.05.01. 08:57:05

Víziló-ölést láttam már videón, ott eleve olyan helyen támadják meg a kis botjaikkal, meg lándzsáikkal, ahol be van ragadva szegény. Pl. mocsárban, vagy kis tóban...

hugi79dg 2012.05.01. 10:31:33

Nahát, tényleg van valami baj veled... :-) Mondom ezt úgy, hogy közben persze lankadatlanul és törhetetlenül szeretlek!
Mármint én mindig azt gondoltam, hogy velem van baj, mert nem tudom igazán ki- és elnőni a kiszolgáltatottság érzését (épp ezért képtelen vagyok nem kis szánalommal kevert együttérzéssel, rémisztő aggodalommal fordulni a gyerekek felé - mert hát a gyerekkor az ebből a szempontból rémületes), de te egy másik dimenzió vagy. NYUGI!
Önmagában az, hogy felismered a lehetőségét a veszélynek, persze nem baj. De azért ez az alapból agresszívan védekező beállítottság túlzás. Másrészt meg van más nézőpont is. Nem biztos, hogy csak akkor vagyunk biztonságban, ha mindig minden kisebb nálunk, jelent ugyanekkora védelmet valami nagynak, hatalmasnak a védelme, barátsága, társléte. Tudod, mit mond a szamár a Shrekben? "Sárkánnyal vagyok és nem félek használni!" Hagyd szegény elefántokat, semmi ijesztőbb nincs bennük, mint mondjuk egy mérgeskígyóban. Igen, nagyok, és ez... Nem minden fenyegetés önmagában. A lehetőség benne van igen, de alapvetően mindenben. Ha rájön az emberre a szorongás, nem kell hozzá egy háznyi állat, vannak vírusok, időjárás, alattomos pókok, kóbor kutyák, EMBEREK, stb.
Másrészt abban valószínűleg igazad van, hogy elkapni egy ekkora állatot inkább hasonlíthat a Gyűrűk ura olifántos (így hívták őket, igaz?) harcjeleneteihez, mint egy ilyen képhez.
Ja igen, nem akarom elvenni a kedved, de azt hiszem, a kecskénket (mivel tényleg vad volt), visszavitték az állatkertbe. Nem, nem ettük meg a szívét. ;-D De ha ki kell elégíteni a bosszúszomjad, gondold azt, hogy odaadták az oroszlánoknak.
Mondom, nyugalom!! Az elefánt szép, bölcs és okos állat. Ne bántsd - nem vagy természetes tápláléka, tudod. Ha nincs oka, nem támad meg. :-)

hugi79dg 2012.05.01. 10:36:08

Ja, igen, csak még annyi, hogy ne felejtsd, a kép a tankokkal való párhuzamról beszédes ugyan, de csalóka. Mert amit látsz, az az ember gonoszsága, agressziója, nem az állaté. Az ember irányítja és használja fegyverként őket, erről az állat nem tehet, és ennyi erővel a lovakat is hibáztathatjuk, vagy a kutyákat. Ebben az esetben is inkább az embertől félj, szegény elefánt csak az eszköze...

foodlfg 2012.05.01. 11:01:38

Jó, de írjál má a bálnák lelki világáról is, az is érdekelne.

Rettenet Tábornok11 2012.05.01. 13:24:06

Na, most irigyellek először a blog indítása óta… jó sokat kellett rá várni :D
Az elefántokkal kell kezdeni valamit téma amúgy még az Európai kultúrkörben sem S.A.-hoz köthető, bizonyosan hallottál Nagy Sanyikáról. Ő amúgy indiai elefántokkal találkozott, a Pun típusok „gagyi” un. erdei elefántok voltak, amik Földközi Tenger déli partján éltek, amíg az éghajlati változások, és a túlzott vadászatuk ki nem pusztította szegénykéket.
De még Itália földjét is taposták ellenséges ormányosok jóval Hannibál előtt, egy Pürrhosz nevű fickó jóval megelőzve korát „Albániából” akart Itáliába szökni, és ha már megy, vitte a rokonságot is: 20 000 hoplita és kisegítő csapatok, közöttük 50 elefánt támogatta a letelepedési kérelmét. Pechére a rómaiak nem adták olcsón a bőrüket, csórikám nevéhez a „Pürrhoszi győzelem” tapadt, bár minden csatájában két-háromszoros veszteséget okozott a rómaiaknak, tartalékai nem lévén gyorsan fogyott a serege. Beneventumi csatában pedig pont az ormányosai miatt szo**tt szegény, egy növedék elefánt megsérült egy római hajítólándzsától, megijedt és tülkölve elszaladt, a többiek meg utána. Ez még nem lett volna gond, de ámokfutásukban pont Püré falanxa felé rohantak, letaposva, szétszórva azt, így a rómaiak könnyedén legyűrték az egyéni harcra nem alkalmas felszerelésű falanxharcosokat. Végül összesen 800an tértek haza, Róma meg megtette az első nagy lépést a birodalommá válás felé.
Amúgy voltak még érdekes trükkök elefántok ellen: a rómaiak egy ízben egy konda disznót tereltek az elefántokkal szemben, a malacok hátát bekenték olajjal aztán a fánik közelében begyújtották, az egészet. A lángoló sivitozo röfik látványa, szaga, teljes pánikot okozott és szétszaladtak.
Szóval a fánikkal óvatosan kell bánni. Mint tapasztalt szobatábornokok annyit mondhatok, hogy csak és kizárólag a szélekre szabad fánikat helyezni, az ellenséges lovaságot letiporva a hátába kerülni, ott aztán már ámokfuthatnak az már csak jó lehet. (Ezt egyébként más is így gondolhatta, nem véletlen hogy az elefántokat jelképező bástya sakkfigura a hadrend (tábla) szélén van a sakkban.)
RT

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2012.05.01. 13:31:25

@Hullamosó Papagáj: most, hogy mondod, rákerestem a youtube-on. Van egy ilyesmi, hogy www.youtube.com/watch?v=fkN6C1ur1t8 . Mondjuk, a jelenetek javarésze szuperbeállítottnak tűnik...

@hugi: micsodaaa? A kecske az _állatkertből_ lett hozva, és oda is vitték vissza? Gyanús a sztori, nehogy visszamenőleg kelljen csalódnom a nagyfaterban.:D Nem lehet, hogy csak neked, a térdig érő kislánynak nem akarták elmondani a keserű igazságot?;)
Az emberek eszközeivel kapcsolatban pedig teljesen egyetértek, bár azért nem minden eszköz egyforma (pölö tankokkal könnyebb átgázolni a frontvonalon, mint bambuszlegyezőkkel). Én továbbra is csak azt tudom javasolni, hogy ha látod a gyerekeket, hogy a homokozóban mérges kígyóval meg kóbor pitbullal játszanak, lépjél közbe. Ha elefánttal játszanak, akkor is.
És maradjunk annyiban, hogy az elefánt nem természetes táplálékom, ha nincs okom, nem támadom meg.;)

@foodlfg: Hát, ha nagyon akarod, bázeg. :D

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2012.05.01. 13:46:38

@RT: nahát, azt nem tudtam, hogy nagy sándor is találkozott harci elefántokkal. Epiruszi püréről viszont már hallottam, nem ő volt az a csávó, aki úgy halt meg, hogy fejbe dobták egy háztetőről? Csokorba kéne gyűjteni az ilyen peches figurákat (mint az angol király hastingsnél vagy vörös konrád augsburgnál), te biztos tudsz egy csomó ilyet.
Ezek is jó sztorik voltak.:) Malacok hátát felgyújtani... ez is kinek juthatott eszébe, édes istenem.:D

polikárp 2012.05.01. 21:55:32

magyar király is fulladt patakba....pech.

szerintem a disznógyujtogatás baromi nagy hadicsel!
a fánik meg aranyosak. amúgy a mamutot szerintem próbálták olyan verem közelébe csalni ami tele volt karókkal, és ha már beleesett nem volt nagy kuszt pár méretes sziklával agyondobni. mellesleg az elefántok legsebezhetőbb pontjai az inak. ha lábainál átvágják az inakat, akkor fekszik-nyugszik van.
mondjuk ha a gyerekek a homokozóban mérgeskígyóval vagy pitbullal játszanak az már régen rossz. akkor valszeg én is lefürészelt csövű puskával fogok sétáltatni járni. és lövök mindenre és mindenkire aki nem tetszik.
tuti rituálisan kinyírták a kecskét egyik péntek esti sátánista bulin! csak kis szöszi fruskának adták be a dajkamesét a kecskevárosról, ahol minden kecske boldog, és az emberek pénzt fizetnek, hogy megnézhessék őket. ott van közvetlen egérváros mellett....
amúgy szerintem azért lettek háziasítva, mert a kis sárgáknak nehéz volt a fa kihordása a dzsungi mélyéről, azt egyszerűbb volt ha jumbó melózik helyettük. meg ha a tetején ülnek, akkor a fel-felbukkanó tigrisektől is nagyobb biztonságban lehetnek....

ZsK 2012.05.02. 08:54:00

A harci elefántokról nekem is Alexandrosz jut eszembe. A makedón falanx megállította az elefántokat ezzel hihetetlen dolgot hajtott végre, de utána többé nem volt már az, ami korábban.

elsosor 2012.05.02. 17:28:14

A párhuzam kézenfekvőbb az MS-1-es orosz tank helyett, a Ferdinánd Porsche által tervezet "Elefant"-al:
en.wikipedia.org/wiki/Elefant
Úgy hallottam az afrikai nagyvadak közül az elefánt és a víziló öli meg a legtöbb embert évente. Pedig a nők szerint olyan aranyosak. Vigyázz velük! :)Ellenszere, én is úgy tudom, a lángoló disznó! Hannibálról meg ne az utolsó csatát nézegesd hanem ezt a hadtörténeti klasszikust (USA-ban tanítják a katonai iskolákban):
hu.wikipedia.org/wiki/Cannaei_csata
7db elefántja elvileg még itt is lehetett, a többi elkopott az úton.
Üdv!

polikárp 2012.05.03. 09:21:01

ez az elefánt a korában jónak számított? 90 km-t tudott terepen megtenni, és 150et a síkon.... 30-al tudott menni. Az nekem valahogy úgy fest, hogy csatában 3 órát repeszt, azt cilét kiált, hogy tankolhasson? megyek előle 3 órát, hogy ne tudjon lelőni, azt megvárom míg kifogy és égő disznókat teszek bele. nem csodálom, hogy erről a tankról túl sokat eddig nem hallottam. mindjárt össze is hasonlítom a tigrissel. tigris könnyebb és több benne a lovacska. mégsem tud sokat menni. terepen szarabb. sokkal. akkor itt a jelen lévő katonák közül, mondja meg nekem melyik volt a best?
van neten egész jó kis dokufilm a spártai 300akról. mellesleg elég sok dolgok szeretnek kihagyni a tankönyvekből.... az a 300 csak a spártaiak voltak, mellettük ott volt 7000 egység a környékről....hehe. és közben tengeren ment egyidejüleg a haddelhadd. ez sem vót a filmben. de nagyon faint-os a dokufilm. van benne pár megmagyarázhatatlan dolog.hogy a görög flotta mitől volt annyira űberfa**a a perzsák ellen. a dokufilmben nem hangsúlyozták ki, hogy mert sokkal kisebb és fordulékonyabb volt. igazából azt mondták, hogy akkoriban volt egyféle hajó és kész. inkább csak ügyes volt a kapitányuk. égő disznók nincsenek a dokufilmben. szerintem kivágták, mert akkor karikásan kellett volna leadni.

polikárp 2012.05.03. 09:40:49

miért készült csak 91 elefánt tank és 1355 tigris? ennyivel jobb volt a tigris? az elefánt nekem szimpibb, mert két motorja is volt, ami nekem azt sugallja, hogy ha az egyik bedöglik, akkor is tud még haladni a gép. vélemény? magyarázat? okfejtés?

elsosor 2012.05.03. 14:35:01

@polikárp: A hadsereg kiírt egy nehéztank pályázatot, amit a Henschel cég nyert meg a legendás Tigris tankkal ezért ez sorozatgyártásra került. Porsche terveit elutasították, mert túl bonyolultnak tartották és túl sok forradalmi megoldást tartalmazott. (Két hibrid "petro-electro" motor hajtotta, amik ráadásul középre kerültek a súlyelosztás érdekében, így a torony a tank elejére csúszott, speciális alkatrészeket, személyzetet igényelt, nehezen volt javítható.) Porsche nem dobta ki a terveket, prototípusokat, hanem átalakította tankelhárítóvá, ez lett az "Elefant". A tankelhárító lövegeket távolsági harcra tervezték (szemben a Tigrissel), nem volt forgatható tornya, csak szemből volt erős páncélzata(200mm frontpáncél), nem volt gépfegyvere, 6 fős legénységet igényelt, nehéz volt(65t) és lassú. Cserébe nagyobb páncéltörő lövegekkel szerelhették őket így km-es távolságokból képes volt támogatni az elől harcoló Tigriseket, Párducokat. Kurszknál vetették be őket először, ahol a legtöbb aknára futott, sérült lánctalppal v. mozgásképtelenül a T-34-esek megkerülték és kinyírták őket. (Hátúról teljesen védtelenek voltak.) A Tigris alvázára is építettek később tankvadászt, ez volt a JagdTiger a háború legnagyobb(75t) nagy számban készített páncélosa. 128mm -es ágyújával a házfalak mögött rejtőző Sherman tankokat is kilőtte, fallal együtt. 44-ben a bombatámadások miatt nem volt már olyan híd Németországban, ami elbírt volna 75t-t, így a legtöbb nem jutott a frontra, a legénység felrobbantotta őket, hogy ne legyen az ellenségé. Egyet meg a lakosság nyírt ki, mert nem tudták hogy velük van.
en.wikipedia.org/wiki/Jagdtiger
Üdv!

polikárp 2012.05.03. 21:12:24

:-) ilyesmire gondoltam, hogy kiírtak egy tankpályázatot, és azért volt a tigris a nyerő. ennek ellenére, azért csak készítettek 91 porschét. az se kevés szerintem.a forgatás nélküli lőtorony meg elég gáz szerintem. a bevetésüket kursknál olvastam ja. wikin fent volt.
kösz elsősor.

entamas 2012.10.18. 22:31:34

Megkésve bár, de törve nem...
Két dolog jutott eszembe a szösszenetről.

Az egyik, hogy a veszprémi állatkertben láttam először NAGYON közelről zsiráfot, mivel a zsiráfházban csak egy (remélem) elég vastag üveg választja el őket a kedves látogatóktól. Mellettem állt egy 3-4 év körüli kisfiú egy plüss zsiráffal a kezében, erre az egyik odajött az üveghez és lehajolt megnézni a kitömött verzióját.
A zsiráfról is tudjuk, hogy 4-5 m magas, meg 1-2 tonna között mozog a súlya, és persze neki is csak 7 nyakcsigolyája van, de élőben tényleg magas! A hátát szerintem már nem nagyon kell a földön állva simogatni. És baromira nagy feje van! Én már csak tudom, van összehasonlítási alapom :) És persze növényevő meg minden, de a méretei miatt közelről tényleg félelmetes.

A másik, ami eszembe jutott a harci elefántoktól begyűrűző tankokkal kapcsolatban, hogy az első bevetésüknél úgy meglepődtek a németek, hogy meghátráltak előlük, viszont a britek se számítottak a sikerre, úgyhogy ők sem használták ki a lehetőséget. (Mellesleg 49 legyártott tankból csak 22 érte el a frontot, abból meg csak 15 indult be.)
Azután persze azok ellen is meglett a taktika, bár nem hiszem, hogy a lángoló disznós trükk bevált volna...